Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története

olyan vedutát, mely ezt a külső falat — tévesen! — csak latorkertnek ábrázolja.

50 Ez a külső fal itt átszelte a mai Vécsey völgyet és a Királyszéke legmagasabb pontján állott belső fali bástya (a mai Darvas utca 1. sz.) irányában húzódott, majd pedig párhuzamosan a belső fallal a Felnémeti kapuig terjedt. — A kettős fal illetve cincturális terület révén a kapuknál kettős kapurendszer alakult ki.

;>1 Tehát a védelmileg súlypontczott területeknél valóban fennállott egy inszonylag rövidebb szakaszon a kettős falrendszer, de ez nem terjedt ki a város egész területére. A XVIII. században még itt-ott mutatkozott kettős falszakaszok alapján vélték azt az egriek, hogy az valaha az, egész várost körülövezte. A VAROSFALAK ÉS BÁSTYÁIK TOPOGRÁFIÁJA Á kutatás során térképek alapján'

2 sorozatos helyszíni bejárás nyomán pontosan, megállapítottam az Eger városát övezett falak és bástyáik helyét s azokat egy mai térképen ábrázoltam is. A leírásban kiindulási helyül a falrendszernek a vár északi részéhez való csatlakozását vettem. Itt a gótikus palota keleti falának vonalában, a várdombot alkotó sziklák aljában indult ki a fal és egyenes vonalban a Pallos utca keleti sora telkeinek vége és a Vécsey utca 19, 20, 21, 23. sz. telkek keleti határának vonalát követve s a Vécsey utca nyomvonalát keresztévé érte el a környék felett uralkodó azon magaslatot, hol a Darvas utca 1. sz. telek udvarának megfelelően bástya állott. A továbbiakban a fal iránya a mai Darvas utca páratlan számú első néhány lakóháza homlokvonalán, majd egy kis névtelen közt ferdén átszelve a Bérc utca házsora frontjának megfelelően haladt tovább egyenes vonalban. A következő bástya a Bérc utcába torkolló két névtelen köz között állott. A következő szögletbástya pedig a Bérc utca 40. sz. telek helyén volt található, hol a fal nyugatra fordulván, a mai Cifra téri ált. iskola telkének és épületének déli határán húzódott, s a hajdani Felnémeti (Cifra) kaput érintve a nagy kőhídtól délre, a Malom és a Mária utcai telkek közös határa mentén egyenes vonalban haladva ért ki a Széchenyi utcára, az 59. és 61. sz. házak határvonalán. Közben, a Malom utca mai hosszának közepe táján egy bástya volt található. Majd keresztezi a fal nyomvonala az ősi Szent Miklós (Rác) kapunak megfelelően a Széchenyi utcát és a 78—80. sz. házak érintkezési vonalában haladva a Vöröstüzér utcai telkek déli határán állott. A Vöröstüzér utca 3. sz. ház udvarának telekhatárán délre fordult a fal menete, s megkerülvén nyugatról a Rác (Szent Miklós) templomot, rátért a Vitkovics utcai páros számú telkek lakóházainak udvarát haránt irányban átszelő képzeletbeli vonalra, •— közbeejtvén a kb. 24. sz, telken állott bástyát. A Vitkovics utca 6., vagy 8. sz, telken is bástyáról tudunk, hol azután délkeleti irányban fordult el a fal, s a telkek keleti határán haladt tovább, keresztezve a Sertekapu utcát („Szegedi luka", „Serte kapu"), az 1. sz. telek nyugati szélén állott. 50. Barcsay i. m. I. köt. X. lap 18—19. ábra és II. köt. 59., 74. sz. leírása. 51. HL. EVL. B. II. a. 92. (A részleteket lásd a kapuk leírásánál.) 52. 1. HL. EÉGT. Térképtár. Nr. 125. 2. HL. EVL. Mérnöki térkép- és helyszmrajztár. Nr. 589. — Másodpéldánya a levéltárigazgatói iroda íalán. 3. HL. EÉGL. Térképtár. Nr. 60. 4. OL. Helytartósági lvt. térképtára. Div. XVII. Nr. 11. 5. Kataszteri térkép. 1887. 183