Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története
A VÁROS KŐFALÁNAK MEGÉPÍTÉSE Az Eger közelében fekvő területek török birtoklása szükségessé tette végre a vár megerősítése után — a vár bizonyos fokú védelme érdekében is — a várost kerítő palánkmű korszerűbb kőfallal való helyettesítését. Adatok híján nem tudjuk, hogy mikor kezdték a munkát, az azonban bizonyos, hogy 1583 tavaszáig a várost övező kőfal („Ringmauer") félig elkészült." A falrendszer kiépítése az olasz Chr^stoforo Stella nevéhez fűződik, aki ugyanezen év őszén a városfalak („moeniorum civitatis") építésénél végzett munkája bérét sürgette Bécsben. 18 Stella architectus ekkor már alaposan ismerte az egri viszonyokat és adottságokat, hiszen több mint 10 éve dolgozott a vár erődítési munkálatainál. 1574-ben már a várbeli építkezések „superintendens"-e volt. 19 Mivel ő írt a falak építéséről, ő kérte érte a művezetői munkabért, valószínűnek látszik, hogy ő volt a jelentős munkálat irányítója és feltehetően tervezője is. A kőfalak építése a szűkös pénzviszonyok miatt akadozott, vontatottan haladt. Például 1583-ban Nogarol Ferdinánd arra kérte az uralkodót, hogy biztosítsa a félig már elkészült körfal teljes befejezését, mivel a még fennálló „rossz és haszontalan palánk" nem jelent védelmet a törökök ellen. 20 A kőfal megépítése tehát az 1570-es évek utolján, 1580 körül vette kezdetét. Feltehetően a munka 1592-re zömében elkészülhetett, mivel ekkor februárban Stella eltávozott Egerből és még 1593-ban is távol volt a várostól. 21 Ezt támasztja alá Paolo Cataneo azon 1589. évi jelentése is, mely a városfalak megépítésének befejezéséhez az Udvari Haditanács segítségét kérte. 22 Szamosközy az 1596. évi török ostrom kapcsán azt írta, hogy a város „a legközelebbi években emelt kőfallal van kerítve." 73 A város nyugati peremén, úgy látszik, már az építkezés elején elkészült a kőfal, melyet egy telek nyugaiti határának leírása említ: „ab occasu monticulus cum muro civitatis Agriensis." Kovács Béla az 1570-es évek végére teszi e dátum nélküli bejegyzés időpontját. 2 ' 1 Stella már 1584-ben felfigyelt a vár és a város megerősítése szoros összefüggésének katonai védelmi szükeségessegére. Ékkor kérte is a fővezér engedélyét az egész várost ábrázoló „model" elkészítéséhez. 25 A fentiek alapján tehát, kétségtelen, hogy Molnár József téved, amikor úgy vélekedik, hogy a „városfalakat és annak bástyáit a hódoltság idején építették a törökök." 26 A városfal mentén a térszíni adottságokat, a katonai védelmi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével a fal síkjából előugró bástyákat alakítottak ki. A bástyák első megépített formájukban — a veduták szerint — sokszögű olasz bástya-típusúak és egységesen fedetlenek voltak. 2 ' A bástyák a város felé 17. KA Feldacten. 1583. fasc. 3. p iece nr. 1. 18. OL. Kam. E.—252. rsz. 3177. (572.) 19. HKA. Reg. Bücher. 311. köt. 154. a) 1. — OL. Kam. E. 249. rsz. 2956. (182.) — Détshy Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésein. Egri Múzeum Évkönyve. I. köt. Eger. 1963. 186. 1. 20. KA. Feldacten. 1583. fasc. 3. piece nr. 1. 21. OL. Kam. E.—252. rsz. 3188. (181, 185) és 3189. (199). 22. KA. Prot. Reg. fol. 60. 23. Szamosközy István történeti maradványai. Történelmi Tár. 1889. 18. 1. 24. 1. Kandra Kabos: Az egri főegyház Szent János könyve. Eger. 1886. 447. 1. 2. Kovács i. m. 87. 1. 25. KA. Feldacten. 1584. fasc. 6. piece nr. 14. 26. Molnár József: Eger török műemlékei, Bp. 1961. 17. 1. 27. Lásd a 10. számú jegyzetet. 18»
