Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Fehérvári Géza: Az „Egri Fetihnáme” az isztanbuli Topkapi Szeráj Múzeumban
ba távozott". Hogy ez a „másik ország" nem a „paradicsom" volt, abból is kitűnik, hogy Táiikizáde két évvel később egy hivatalnoklistán fel van tüntetve. Í611-ben azonban egy másik listán az ő hivatalán már más név szerepel. Tehát valószínűleg ekkor már nem élt. Halálának időpontja ismeretlen, de valószínűleg 1608-ban vagy 1609-ben halhatott meg/' 1 Annyi azonban bizonyos, hogy Táiikizáde kb. öt évig volt a sahnamedzsik élén, tehát 1596 végétől vagy 1597 elejétől 1601 decemberéig. Ezen idő alatt három kézirat hagyta el a sahnamedzsi osztályt Táiikizáde felügyelete alatt: az első a szóban forgó „Egri Fetihnáme", a második az ún. Sahnáme-i Hümayun, amely egy hosszabb történelmi munka/ 1 ' Ez felöleli az összes jelentősebb hadi eseményeket Magyarországon 1594 és 1596 között, tehát aminek Táiikizáde szemtanúja volt. A harmadik munka Sema'il Al-i Oszmán, amely 12 Oszmán szultán életével foglalkozik, Oszmántól III. Muradig/ :i A festő nevét a kéziratban Táiikizáde megemlíti, egy bizonyos Hasszán pasát. Ez valószínűleg azonos volt Nakkas Hasszán pasával, aki 1597-ben a szultáni palotában dolgozott. Később neve politikai eseményekkel kapcsolatban sokai szerepelt. Nakkas Hasszán, aki akkor „második kapudzsibasi" volt, 1604ben előlépett mint janicsár aga. Később Mehmed pasa alatt kegyvesztett lett, mert Esztergom ostrománál gyáván viselkedett. 1605-ben azonban már Beglerbég Rumeliben. 1608-ban neve már mint vezér szerepel a burszai felkelők elleni harcban. 44 Egy kihallgatáson 1612-ben mint „harmadik vezér" volt jelen/ 3 Meghalt 1622. júliusában vagy augusztusában/ 6 A fentiekhez egy fontos részletet még az akkori angol követ, Lello említett. Egy utolsó jelentésében, midőn követi megbízatása lejárt, kitért arra, hogy Hasszán pasa mint kajmakám működött 1606 decemberétől néhány hétig, amikor a nagyvezért, Dervis pasát kivégezték, s amíg utódja, Kodzsa Murád pasa megérkezett,'" Végezetül Lello fenti jelentéséből is kitűnik, hogy Hasszán pasa becenevét, a „nakkash"-t azért kapta, mert III. Mehmed szultán alatt mint udvari festő működött, tehát ugyanazon idő alatt, amikor Táiikizáde sahnamedzsi, egy bizonyos Hasszánt alkalmazott az „Egri Fetihnáme" illusztrálására. Mint már tanulmányunk elején említettük, a szerző a szövegben kitér arra, hogy művét egy esztendő alatt fejezte be. Azt is láttuk, hogy 1597 eleje és 1601 között, amíg Táiikizáde a sehnamedzsik élén állott, három kézirat készült el. Feltételezhető, hogy e kéziratok közül az „Egri Fetihnáme", azaz helyesebben III. Mehmed szultán sahnáméje volt az első. Ezek szerint tehát kéziratunk valamikor 1598 elején készült el. LONDON FEHÉRVÁRI GÉZA 41. Neclzsib Asim, 433—444 1. 42. Gazavat-nameler, 95—96 1. A kézirat 235 lapból áll és négy illusztrációt tartalmaz. Azelőtt 352. szám alatt a Süleymaniye Könyvtár Lala Ismail részében volt. Jelenleg a Türk ve Islam Eserleri Müzesi-ben van Isztanbulban, 1963. szám alatt. 43. A kézirat 125 oldalt és 12 miniatúrát tartalmaz és a Topkapi Szeráj Müzesi könyvtárában van, MS Ahmet III. 3592 szám alatt. Ld. Karatay, Türkce Yazmalar Katalogu, no. 3030. 44. Nadzsima, I. 381, 401—402 és 410. 15. I. H. Uzuncarsili, Saray ieskilaíi, Ankara, 1945. 46. Katib Celebi, Fedhleke, II. 31. Ugyancsak SijiU-l Othmani, IT. 131. 47. The report Of Lello..., Török fordítás Orhan Burian, Ankara 1952. 27, 72—73 és j. 71. 164
