Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.
Ián tisztábban látunk a következő években itt sorra kerülő tereprendezési és feltárási munkák, valamint a belsővár ÉK-i, e bástyával szemben levő fülesbástyájának feltárása után.) E megfigyeléshez kapcsolódik még a DK-i fülesbástyának a külsővár csatlakozási pontjától D-felé húzódó falszakaszán és az a fölött mutatkozó „rendellenességek" kérdése, vizsgálata is. E csomóponttól D-re a várfalnak kettős rétegződése látható. A belső fal kifut a Töröikkedt DK-i sarkáig, s onnét Ny-felé fordul. Ez a fal a törökök által épített D-i „ötoldalú" kapubástya K-i falát képezi. A külső falréteg — ez valamivel alacsonyabb — az említett DK-i sarkon kissé „túlfut", s támpillérszerűen zárul. Ez a fal nagy valószínűséggel azonosítható azzal az építkezéssel, amely kapcsolatban állt a városnak palánkfallal való erődítésével. E munkát a vár építkezéseit Baldigara után irányító Cataneo János Pál kezdte el 1589-iben, :i '' A DK-i fülesbástya K-i falsíkján sehol sem mutatkozik a D-felé forduló fal sarka. A D-i fal meglevő szakaszának meghosszabbításában К felé húzott egyenestől kissé É-felé erős fal húzódik, egészen az egykori külső vár e részen megmaradt D-i sarkáig. E falat egykor cölöpökre építették (37. kép). Jellegében tehát hevenyészettnek számít a fülesbástya falazatával összehasonlítva. Ez semmiképpen sem tartozhatott a DK-i fülesbástyához. Az igaz, hogy K-i végénél megtalálható még a bástya K-i falának belső támpillérrel megerősített része, de az valamivel vastagj abb e falnak É-ra eső, hosszabb szakaszának falánál. Ez a fal képezi a Törökkert É-i lezárását. Alapozása jóval magasabban van a Gergelybástya felé forduló fal alapozásánál (külső várfal). A DK-i fülesbástya D-i szakaszának kérdését még jobban nehezíti az, hogy a falban vezető folyosónak D-i ága ismert, tehát valószínű, hogy azon a szinten a fal is elkészült. E folyosószakasz ugyan szűkebb és alacsonyabb a többi folyosónál és építése sem annyira gondos, de ennek magyarázatát meglelhetjük az 1596. évi ostrom alatt e helyen bekövetkezett robbanásban. (Itt halt hősi halált Stella Kristóf társaival, egy későn felfedezett török akna robbanása következtében)' ,(i A robbanás nagy pusztítást okozhatott a bástya falaiban, amelynek helyreállítása már kevésbé gondos munkával történhetett. Annál is inkáob, mert a vár akkor már a törökök kezébe került, akik e pont „gyengeségét" igyekeztek gyorsan kiküszöbölni. E célból építhették meg a bástya D-i falában levő kapu (Alsó-kapu) védelmére a „sokszögű" bástyát (Törökkert). E kérdésben még némi adatot szolgáltat Zinzendorf Ferdinánd várparancsnok 1711-ben felvett alapraj Z9. CS clZ ahhoz mellékelt néhány metszetrajz (38. kép). 37 A vár D-i oldalán kersztül futó metszetek (N—N, V—V, P—P, Q—Q, II—H, В— В és R—R) külsővárfalat, s az azon kívül eső területet átmetsző része a D-i külső várfal aljában és az attól D-re eső területen folyosót jelölnek. A Ny-ra eső metszetek (N—N és P—P) a déli várfalban már nem jelölnek ilyen folyosót, hanem csak az attól D-re eső területen — a DK-i fülesbástya D-i falának meghosszabbított vonalában — amely Ny-felé tartva, lefut az Eger patakhoz. 35. Az egri vár építését Baldigara 1580-tól kezdve a milánói Cataneo János Pál segítségével vezeti, ő kezdi meg a városi palánk építését 1539-ben. (Kriegsrath-Protoc. Reg. 185. per. 1—60. 1589. márc.) — Pataki Vidor: i. m. .41, 36. Szamosközy István történeti maradványai. Történelmi Tár 1889. 53. 37. Ferdinand Graff Zinzendorf Anno 1711. den 17 an März. 121
