Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.
talált bilincstöredék, melyhez teljesen hasonlóak kerültek elő a Tömlöcbástyában. 13 Ezzel együtt más vastárgyakat is találtunk e helyen (23—24. kép). 13 A fenti lelőhelyhez még edény-, kályhacsempe- és kályhaszemtöredékek is tartoznak (25. kép). Egy grafitos, bécsi fazék peremtöredéke, egy zöldmázas kályhacsempe-töredék, s egy szürkére égetett, bekarcolt díszítésű, tál alakú kályhaszem töredéke — más leletekkel egybehangzóan — arra utal, hogy ezek a leletek a bástya építésekor (XVI. sz. II. fele) kerültek ide, a fal mögött kialakított töltés idehordásakor. 1 '' A bástya más részein előkerült leletek nagyobb része XVII— XVIII. századi. A töredékek között találtunk ép [csontgyűrű, gyertyatartó (26. kép)] és kiegészíthető darabokat. Nagyobbrészt azonban csak kisebb töredékek kerültek Ш elő: mázatlan oromcsempe, nagyméretű, zöldmázas tál, fedőtöredékek, többszínmázas kancsó és tál töredékei. 15 A kőtöredékek között van egy sárga homokkőből faragott („templomi kő") kisebb darab, amely talán egy címerhez tartozó bojt lehetett (27. kép) 16 , s egy vörösmárvány-töredék is. Ezek a leletek a vár különböző helyeiről kerültek ide a bástya építésekor, s az azután következő időben. Igen érdekes egy kályhacsempe-készítéshez használt negatív töredéke, amelyen egy koronás kétfejű sas látható (28. kép). 17 A DK-i fülesbástya belső, most tárgyalt részének elvégzett munkái közé tartozik még az alsó ágyúterem feletti terasz 20—50 cm-es színtsüllyesztése és az ágyúterembe és folyosókba vezető lépcső lejárata előtti kutatás. Ez utóbbi helyen a felső, újabb falazat alatt kerültek elő a XVI. sz. II. felében épített rész12. Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957—1963). II. Egri Múzeum Évkönyve. II. Budapest, 1965. 227, 256, 31. kép. A Tömlöcbástyában talált ,,bilincsek"-nek mindkét szára — azok is csavartak — megvan, ha kissé hiányosan is. Hosszuk 62—68 cm. A Gárdonyi-sírtól K-re feltárt házban talált csak egy bilincs egyjk fele, a csatlakozó horoggal. Hossza 38 cm. így mérete „azonosnak" mondható a Tömlöcbástyában találtakkal. Feltehetően egy mester — talán a vár kovácsának — készítményei. 13. „Vaskengyel szeggel": H. — 18 cm. M. — 7,5 cm. Hajlított vastárgy (talán „tűzcsiholó acél"): H. — 11 cm. Egy szekerce kerítésgerenda ásásakor került elő a Gárdonyi-sírtól és az ágyúterem DNy-i sarkától kissé ENy-ra. A lándzsacsúcs hossza 24 cm, a patkó szélessége 11 cm. (Ásatási napló: 1965. XI. 21.) 14. A bekarcolt díszítésű kályhaszem anyaga és a töredék alapján feltételezhető mérete — falvastagsága is — hasonló a Tömlöcbástya DNY-i sarkában feltárt, pénzzel meghatározott, bepecsételt díszítésű darabokhoz. (Az egri vár feltárása II. 229, 245. 14. kép. b) ábra.) A most talált darab belső, középső részén, a sarokban levő bekarcolt, „stilizált" levélminták alatt, ujjbenyomásos, plasztikus, rátétes díszítés fut körbe. Ez a darab — díszítés szempontjából — XVI. századi népi fazekasságunk gazdag mintakincséhez szolgáltat újabb adatot. Kályhásaink változatos „mintakmcsére" utal. A közölt darab hossza 12,8 cm. Leltári száma: V. 68. 1.1. — A grafitos bécsi fazék peremtöredékének leltári száma: V. 68. 1.2, hossza 14,ö cm. E két darabbal együtt került elő egy plasztikus, íves szalag és stilizált levelekkel díszített kályhacsempetöredék (1964. IIV. 29.), amelyhez hasonló töredékek — XVI. századi anyaggal együtt — a vár több helyén (É-i falszoros, Földbástya stb.) gyakran kerültek elő. Hossza 11 cm. Leltári száma: V.68.1.3. E területtől É-ra, a Setét kapu feletti területen is került elő egy bécsi, grafitos edény peremtöredéke. Szép számmal kerültek itt elő pipatöredékek is. Legtöbb darab vörösrd égetett (Ásatási napló: 1964. VII. 8. XI. 20.) és bepecsételt minták díszítik. Van közöttük fehérre égetett és mázas is. Egy mázas pipatöredék (sárga) szárának alján kib kengyel van, mely a pipaszárhoz való rögzítésre szolgált. 15. A LGUbsziiimcizas kancsó töredékének hossza 4,5 cm. Ltsz. V. 68. 2. 3. — A csontgyűrű képé: (Ltsz. V. 68.2.4.) közöltük az Egri Múzeum Évkönyvében. E. M. É. IV. (1966) 105. és 141. 36. kép 2. ábra. 16. A bojtot rovátka, vájat mélyítésével alakították ki, felső részén csomót képeztek. Mérete: 13x13 cm. Ltsz. V.68.2.5. (Egy hasonló anyagú, homokkőből készített címertöredék képét — amely a Tömlöcbástyában került elő — már korábban közöltük. E. M. É. I. (1963) 127. és 171. 72. kép. Egy másik címertöredék az elmúlt évben (1967) került elő a Szépbástya Ny-i oldalán folyó feltárásnál. 17. A kályhacsempe készítésére szolgáló negatív igen fontos lelet számunkra. Ez arra utal, hogy a vár területén a XVIII. század vége felé talán egy kályhás dolgozott, s itt a váron belül volt a műhelye. (A töredék mérete 9,7x11,4 cm.) 119
