Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Détshy Mihály–Kozák Károly: Az egri vár feltárása

4. ábra. A gótikus bejárat felső szöglete. torony (3. kép). A kaputorony nagy kváderkövekből épült a hcmlokzati rész két oldalán. A középrészen kisebb kövekből rakott falazat mutatkozott, amely világosan mutatta, hogy nem egyidős a toronnyal, s eltakarja annak eredeti részleteit, a kapunyílást. A torony déli homlokzatának keleti oldalán — közvetlenül a kváderfalazat mellett — kibontottunk néhány követ, s ott megtaláltuk a gótikus, elszedett kapunyílás keretkövének felső szögletét (4. kép). A kapunyílás egy mélyebben lévő falsíkban helyezkedik el. Két oldalt a torony említett, előreugró falazata határolta, amelyben egy falhorony — feltehetően csapórács hornya — nyomai mutatkoztak. (A torony e homlokzatának másik oldalán is megfigyelhető az egykor előreugró kváderfalazat néhány eredeti helyzetben lévő köve.) A torony felső részén egy nagy kövekből rakott ív nyomai tűntek elő a letisztított falfelületen. Ettől feljebb, a déli várfal nyugatról ide csatlakozó részén egy vékonyabb — 90-100 cm vastagságú — falrészlet került elő a falkorona külső oldalán, egy lőrés, vagy pártázat csekély, bizonytalan nyomaival. A kemény falazatot bontva, a torony nyugati, felső szintjének magasságában küszöb maradványaira bukkantunk. Ez a torony legfelső szintjén lévő helyiségbe nyíló ajtóhoz tartozhatott, ahová a most megtalált vékony mellvédfal mögötti „gyilokjáró"-ról léphettek be.

2 2 A várfallal és a toronnyal kapcsolatos megfigyeléseket alátámasztják a XVI. századi írásos adatok és ábrázolások, amelyekről a történeti részben emlékezünk meg. 90