Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Kovács Béla: Románkori templomok feltárása Heves megyében
200—220 cm magasnak tételezzük fel, akkor az alapozásról induló, minden bizonnyal fából készült lépcső kb. 45 fokos szögben haladt felfelé. A templom építési idejét az alaprajz nyomán a XII. —XIII. századra határozhatjuk meg. Bizonyíthatóan később történt azonban a nyugati karzat és a felvezető lépcső építése. A karzattartó oszlop alapját ugyanis úgy rakták az 1. sz. sír fölé, hogy a váz alsó lábszára az alapozás alá nyúlt. A sírban lévő gyermekváz mellén Zsigmond király 1387 — 1427 között vert obulusát találtuk. Eszerint a karzat építését 1430 körűire tehetjük. Talán ekkor történt a templom kifestésé is: a diadalív magasságában nagyobb mennyiségű freskótöredéket tártunk fel. A templom belsejében 12, a szentély mögötti területen 25 sírt tártunk fel, amelyeket Zsigmond és I. Ferdinánd pénzei kelteztek. A sírok általában melléklet nélküliek voltak. Két esetben a nyak alatt bronzhuzalból hajlított horgaskapcsot (6. és 10. sír), vagy gömb alakú bronz fülesgombot találtunk (1. és 27. sír), amelyekkel a ruha hasítékát fogták össze. A 4. és 37. sírok melléklete 1 — 1 gyöngyszem volt. Ali. sírban a bolygatott váz mellett fémszálas szövet maradványait figyeltük meg. 67 ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK A feltárt templomok közül a fedémesi és a recski szentélye egyenesen záródott, a fedémesi és a Sirok-rozsnakpusztai templomokban a nyugati karzat meglétére utaló nyomokat találtunk. Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban két építészettörténeti probléma merül fel: az egyenes szentélyzáródású templomok időrendi és a nyugati karzatok használatának kérdése. Mindkét problémát tárgyalta már hazai szakirodalmunk 08 , de az általunk feltárt templomok alaprajzi vizsgálata során néhány olyan megfigyelést tehetünk, amely a további kutatást elősegítheti. AZ EGYENES SZENTÉLYZÁRÓDÁSÚ TEMPLOMOK IDŐRENDJE Az egyenes szentélyzáródású templomok időrendjének meghatározásában nem egyértelmű a kutatók állásfoglalása. Gerevich Tibor a XIII. század első felére 69 , Koroknay Gyula a XII—XIII. század fordulójára teszi ezeknek a nagyobb arányú elterjedését. Mindketten a hazánkban megtelepülő ciszterciek építészeti gyakorlatának hatását tételezik fel és Koroknay felveti azt a lehetőséget is, hogy az egyenes szentélyzáródású templomok elterjedésében az egyszerűbb alaprajzi forma, a könnyebb építési technika is közrejátszhatott, ami kedvezően hatott a kevesebb anyagi eszközökkel rendelkező nemesi családok templomépítő tevékenységére. 70 Sz. Czeglédy Ilona és Koppány Tibor viszont a Balaton-környék templomainak vizsgálata során azt állapította meg, hogy az egyenes szentélyzáródású templomok csaknem kivétel nélkül egyházi birtokon találhatók, elsősorban a tihanyi apátság falvaiban, a világi birtokokon szinte kizárólagosan félköríves szentélyzáródású templomok álltak. Ebből arra következtettek, hogy az egyházi birtokok szegényebb faluközösségei egyszerűbb alaprajzi elrendezésű templomokat emeltek, míg a világi birtokokon a földesurak gazdagsága a templom alaprajzi elrendezésében, díszesebb részletképzésében is megmutatkozott. Az egyenes szentélyzáródású templomok építési idejét a XI—XIII. századra teszik: elterjedésükben Pannonhalma és Tihany hasonló alaprajzú templomainak hatását vélik felfedezni. 71 67 Csak az alapok kutatása közben előkerült sírokat állt módunkban feltárni. G8 Az egyenes szentélyzáródású templomok alapos kutatása Kozák Károly nevéhez fűződik, aki több tanulmányt írt erről a kérdésről. Koroknay Gyula, Sz. Czeglédy Ilona és Koppány Tiber idézett tanulmányaikban foglalkoztak a problémával — A nyugati karzatok kialakulására és felhasználására lásd : Entz i. m. 69 Gerevich, 31. 70 Koroknay i. m. 71 Sz. Czeglédy — Koppány i. m. 56
