Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Kovács Béla: Románkori templomok feltárása Heves megyében
Minden adatot figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a középkori templom keletéit, egyenes szentélyzáródású volt. A szentély szélessége 4,30 m, hossza 4,70 m, a hajó szélessége 5,90 m, hossza 7,60 m ; az alapfalak vastagsága elérte 1,25 — 1,30 m-t. A barokk kori bővítést 1776 után építhették, mert az 1746-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv éppen a szentélynél említi a fal kiromlásat, az 1776-ban készült pedig réginek mondja a templomot és az építéséről semmit sem tud, ami nehezen lenne elképzelhető, ha a két látogatás között történt volna az új rész hozzátoldása. Az átépítés során a régi szentélyen nyitották meg a bejáratot és a szentély fölé emelhették a tornyot is. Ezen a helyen állt a feltehetően fából készült karzat is; az ásatás során olyan nyomokra, amely a kőből készült karzatra bizonyított volna, nem találtunk. A régi templom helye, ha nem is teljes bizonyossággal, de nagy vonalakban meghatározza a középkori falu helyét is. A dombon álló templom alatt közvetlenül, a Mátraderecskére vezető út mentén a patakig terjedő területet jelölhetjük meg legnagyobb kiterjedésének. SIROK-ROZSNAKPUSZTA Levéltári forrásokból tudtuk azt, hogy a Sirok mellett húzódó Rozsnaki völgyben, Rozsnakpuszta környékén középkori település volt. A néphagyomány azt tartotta, hogy a völgyben, a Jeges nevű dombon valaha templom állt. A domb közelében nyíló Egyházvölgy földrajzi név is templom meglétére utalt. Terepbejárásaink során megállapítottuk a templom feltételezett helyét a Jeges dombon és a domb alatti szántókon nagyobb mennyiségű XIV—XV. századi kerámiát gyűjtöttünk. A Jeges domb korábban szántó volt, most legelő. Elbeszélések szerint a talaj művelésekor több alkalommal köveket fordított ki az eke ezen a helyen. A termelőszövetkezet tulajdonában lévő legelőt feltörni tervezték, ezért előzetes leletmentés vált szükségessé, amelyet 1966. július 11 —23 között végeztünk el. Rozsnak első okleveles említésével a XV. század elején találkozunk. 1410-ben Zsigmond király Koka-i másképpen Kaproncha-i Miklós fia Andrást szolgálataiért és azért, mert kérésére több Pest, Nógrád, Abaúj megyei birtokokkal együtt Ench, Thas, Terebes és Rosnok Heves megyei birtokokat is átengedte a királynak, új birtokokkal jutalmazta és kárpótolta. 49 A falu feltehetően királyi adományként a Pásztói és Kazai családokkal rokon Tari György kezére került, mert 1447-ben az egri káptalan felhívta Kazai Gyulát és fiait, hogy a Pásztóiakkal közösen birtokolt javakra vonatkozó okleveleket Pásztói Jakabnak és fiainak másolatban adassák ki. A birtokok között, mint a siroki vár tartozéka Rozsnak is szerepelt. 50 A falu sorsa ezek után szorosan összfonódott a siroki váréval, amelynek birtoklása körül hosszantartó peres ügy bonyolódott. 1454ben Tari György Pásztói Istvánnal, Lászlóval és Jánossal olyan szerződést kötött, hogy ha a felek egyike utód nélkül hal meg, birtokait a másik fél, vagy ennek örökösei kapják meg. Tari György birtokai között mint a siroki vár tartozéka, Rozsnak is szerepelt. 51 1463-ban Tari György testvérei, Margit és Erzsébet az ellen tiltakoztak, hogy a Pásztóiak a birtokra rátegyék a kezüket. 52 A Pásztóiak viszont azt fájlalták, hogy Tari György időközben zálogba vetette egyes birtokait nőtestvéreinél, illetve ezek házassága révén a Kompolthyaknál és Guthi Országh Mihálynál. 53 Egymást követték a megegyezések és tiltakozások. 54 Közben Tari György hűtlenségi perbe keveredett; részben ezért, részben 1472-ben bekövetkezett magtalan halála után birtokai a király kezére szálltak és I. Mátyás a birtokokat Guthi Országh Mihály nádornak és Nánai Kompolthy Miklósnak adományozta. A javak felsorolásánál mint a siroki vár tartozéka „Rosnok, cum predio 49 MÁLYUSZ II/2. 7389. reg. 50 BSZL. Eredeti: Galgóczi lvt. Lad. 96. fasc. 11. n. 1. 51 PÁSZTÓ I. 333-335. 52 PÁSZTÓ I. 341-342 53 PÁSZTÓ I. 342-343. 54 PÁSZTÓ I. 236-242., 349-351., 361 -365., 371 -312., OL Dl 6929., 16349., 16351. 4* 51
