Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Kovács Béla: Románkori templomok feltárása Heves megyében

A területen a falmaradványokból már semmi sem látszott. Az 1. sz. É—D-i irányú kutatóárokban a barokk kori hajófalakat és a hozzáépített sekrestye keleti falát találtuk meg, amelyet a hajó falába kötöttek be. A 2. sz. árokkal a barokk szentély záródását tártuk fel, a 4. sz. árokkal a sekrestye Ny-i falát kutattuk. Az I—IV. sz. szelvényekkel csaknem az egész barokk kori toldást feltártuk. A szentély és a hajó falai a belső járószinthez viszonyítva 70—90 cm magasan fennálltak, míg a sekrestyének csak a keleti falánál találtunk felmenő falrészt, a déli és nyugati falát alapjáig kiszedték. A szentélyben nagyobb felületen feltártuk az 1854-ben készített téglapadló lenyomatát. A románkori templomhajó falainak kutatását a 3. sz. árokkal végeztük el. Megállapítottuk, hogy a falakat az alapozással együtt kitermelték, de az alapárok visszatöltött gödre az árok metszetében bizonyítóan jelentkezett. Az V—VII. szelvénnyel a románkori templomrészt tártuk fel úgy, hogy felületben a barokk kori járószintig hatoltunk le, az alapárok irányát követve pedig negatív formában ástuk ki a hajó és a szentély falainak vonulatát. 13. ábra. A barokk kori sekrestye kiszedett alapfalainak helye. A románkori szentély északi oldalán É felé futó falcsatlakozást figyeltünk meg és itt a VIII. sz. szelvénnyel a középkori sekrestyét tártuk fel, amelynek keleti falánál kis oltáralapot találtunk. Északi zárófalának keleti és nyugati végén is falcsatlakozások maradványai kerültek elő, ezek azonban jelenkori síremlékek alá futottak be és további kutatásukat már nem tudtuk elvégezni. Talán az északi oldalon épült ossarium falai lehettek. A románkori nyugati zárófal feltételezett helyén a talaj megsüllyedt. Az itt húzott 6. sz. árok metszetében a kiszedett fal helye világosan kirajzolódott. (9 — 15. ábra.) A feltárás tehát igazolta a levéltári adatokat. Egyedül a középkori sekrestyét és ossariumot nem említették a levéltári források, feltehetően azért, mert ezek már a XVIII. század negyvenes éveire teljesen elpusztultak. 4 Az Egri Múzeum Évkönyve 49