Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Kovács Béla: Románkori templomok feltárása Heves megyében
ugyan még fennáll, de a sekrestye már alapjáig elpusztult. A templom romjai körül terül el a temető. 1 Ugyanilyen értelmű bejegyzés található az 1767-ben és az 1811-ben készült jegyzőkönyvekben is, de a templom állapota természetesen tovább romlott. 2 . A fenti adatok ismeretében 1966. május 2 — 13 között hitelesítő feltárást végeztünk ezen a területen. Mielőtt az ásatás eredményeit ismertetnénk, a falu középkori történetére vonatkozó adatokat foglaljuk össze. Fedémes első említése 1261-ben, az egri püspökség birtokviszonyait rögzítő oklevélben történik Fedemus néven. 3 1295-ben Bátor község határjárása alkalmával terra Fedemus, vallis Fedemus és strata publica, quae ducit inAgriam de Fedemus földrajzi meghatározásokkal találkozunk. 4 A falu templomára utaló első feljegyzést az 1332 — 1337 között keletkezett pápai tizedjegyzékekből ismerjük: ekkor a községnek plébániája volt és István nevű papja egy alkalommal 7 garas tizedet adott, két másik alkalommal pedig feltehetően az egyház szegénysége miatt nem fizetett. 5 A falu birtokosa a XIII. századtól kezdve bizonyíthatóan az egri püspök volt. Egy 1426-ban kiadott oklevél is mint az egri püspök birtokát említi és a falu lakói közül Toria Demeter, Veres Barnabás, Nyilas György, Nyilas Máté és Csik Pál jobbágyokat sorolja fel. 6 A püspökség gazdasági szervezetében Fedémes, Bocs, Bátor, Bakta, Demjén és Kerecsend a szarvaskői officiolatushoz tartoztak. A XV. század végének földesúri szolgáltatásait rögzítő urbáriumok szerint pénzben fejenként 1 forint 28 dénárt fizettek évente, természetben 2 kenyeret adtak és tizedet a malacokból, akinek volt, lúdból is. A falu lakóínak fele köteles volt egy napig szénát kaszálni, másik fele a lekaszált szénát gyűjtötte összeses közösen szállították el Szarvaskőbe. 7 A Bakócz kódex bejegyzései szerint 1494-ben 8 forint 50 dénár, 1495-ben 11 forint királyi adót fizetett a falu; az utóbbi esztendőben még 17 forint rendkívüli királyi adót is behajtottak. 8 Estei Hippolit püspöksége idején 1507-ben Szent Mihály napján 49 dénár, Szent Márton napján 6 forint cenzust fizettek a falu lakói. Szent Mihály napján 3 forint 60 dénár dicat is beszedtek. 9 1508-ban a Szent Mihály napi cenzus 49 dénár, a Szent Márton napi 6 forint volt. Királyi dica címén 3 forint 50 dénárt fizettek és a püspöktől kapott 200 darab kősó vételára 8 forint volt. 10 A mohácsi vészt követő zavaros időkben egyideig Horváth Ferenc, a szarvaskői várnagy volt a falu birtokosa. 1549-ben 3 portát az ő tulajdonában írtak össze, 3 portán zsellérek laktak és 4 porta elpusztult. Ebben az esztendőben portánként 65 dénár királyi dicat hajtottak be. 11 1552-ben 1 ,,Hic loci Ecclesia non est. Extant tarnen Rudera Ecclesiae antiquae, non consecratae, quondam in honorem S. Michaelis Archange I i erect ae. Et cum in circumferentia ad Spatium trium quadrantum praesentiam extarent . . . Fabrica hujus Ecclesiae ex quadratis lapidibus, muri utque hodie sat solidi, unicum, quod in angulis aliquot frustra dolatorum lapidum exciderint, insuper et ex superiori parte murorum non пи/los defectus patiatur, ante 100 etplures annos desolata, absque tecto subsistit. Sacristia autem ad usque fundamenta diruta. Coemeterium circa rudera Ecclesiae." — EEL Arch. Vet. Liber 3114. 298. pag. 2 1767: ,,ln filiali Fedémes . . . extant dumtaxat rudera antiquae Ecclesiae, ubi Patrocinium Celebratum infesto S. MichaeliArchangeli." — EÉL Arch. Vet. Liber 3419. ИЗ. pag. — 1811 : ,,Extra possessionem in Colle, e lapidibus sectis erecta olim Ecclesia, nunc sola rudera ostentat, sed nova Ecclesia hoc adhuc anno manum admoveri curabimus. Coemeterium in continguo ruderum existens ... " — EÉL Arch. Vet. Liber 3454. 3 Az oklevelet V. István 1271-ben átírta: Szentpétery, I. 1267. és 2123. reg. 4 ÁUO.X. 200-202. 5 MVH I. 324., 343., 359. — Fedémest a tizedjegyzék a hevesi főesperesség plébániái között sorolja fel. A patai főesperességben is szerepel Fedémes, de ez a mai Nógrád megyei Filimes puszta helyén állt falut jelenti. Vö. : Adatok, III/2. 165. — Ez a kettős elnevezés okozta, hogy Borovszky a falu XV. századi birtokosai között a Szuhai Jákófiakat és a Fedémesi családot is felsorolja. Borovszky, 34. 6 OL Dl 11. 753. 7 LSJ 524-527. Vö.: 1476-os és 1486-os urbáriumok: EÁL EÉL Gazd. Lvt. Liber 30. 316-350. 8 ВС 440., 445., 451. 9 Modenái Számadások, 8619. tekercs. 37. reg. fol 46. és 75. 10 Modenái Számadások, 8619. tekercs. 38. reg. fol. 34/b., 45. és 47. 11 EÁL EÉL Gazd. Lvt. Liber 79. pag. 2a-22a. 37