Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumok 1966. évi működéséről

szeptembertől egy részfoglalkozású restaurátor alkalmazásával fejlesztettük. Az év végén a megyei múzeumi szervezet kötelékében 7 főfoglalkozású és 3 részfoglalkozású tudományos kutató; 3 főfoglalkozású és 3 részfoglalkozású ügyviteli, gazdasági előadó; 1 főfoglalkozású és 1 részfoglalkozású restaurátor; 1 részfoglalkozású fényképész; 4 főfoglalkozású és 6 részfoglalkozású fizikai munkaerő; 3 éjjeliőr és 39 teremőr dolgozott. Ezt a létszámot a nagyobb forgalmú időszakban (május l.és október 31. között) 3 parkőrrel és 4 teremőrrel egészítettük ki. A múzeumi szervezet tudományos gyűjtő, megőrző és feldolgozó tevékenységéről az egyes múzeológiai szakok területén az alábbiakat összegezhetjük. Régészet. A leletmenető és tervásatásokat két régész: Szabó János igazgatóhelyettes és Kovács Béla látta el. Tervásatást egyedül a siroki várban végeztünk, Kovács Béla vezetésével, aki folytatva az előző évben megkezdett munkát, befejezte az alsó vár feltárását. Leletmentést végzett Szabó János Bodonyban (őskor), Kaiban (népvándorlás-kor és honfoglalás), valamint Kisnánán (középkor). Kovács Béla három árpádkori templomot tárt fel: Fedémesen, SirokRozsnak-pusztán és Recsken. Visontán terepbejárással készítettük elő az 1967-ben kezdődő, nagyarányú leletmentést. Ezekre a munkákra összesen 142 munkanap esett. A gyöngyösi múzeumba Abasárról, Atkárról és Gyöngyöspatáról került kisebb mennyiségű anyag. Az évi gyarapodás 804 tárgy, amely nyilvántartásba is került, s ezzel a régészeti gyűjtemény tárgyainak száma 14 092-re emelkedett. A Mátra Múzeum tárgyainak száma az évi 24 gyarapodással az év végén 354 volt. A régészeti gyűjteményen kívül, önállóan kezeljük a numizmatikai tárgyakat, amelyek összes száma 8319 volt. Néprajz. Az egész évben néprajzi gyűjtőmunkát egyedül a szervezet igazgatója, Bakó Ferenc végzett, összesen 19 gyűjtőnapon. Az év első kétharmadában Dr. Korompai János vett még ebben részt, leginkább a múzeumba behozott és megvételre ajánlott tárgyak kezelése során. Szeptemberben lépett szolgálatba Kecskés Péter, néprajz szakos muzeológus, aki attól kezdve rendszeresen végezte ezt a munkát. A külső munkatársak közül Molnár László a bélapátfalvi kőedény-gyár termékeiből, Takács Béla pedig a parádi üveggyár paraszti használatú készítményeiből hozott be anyagot az egri múzeumba. — A tárgyak gyűjtése mellett témagyűjtés is folyt. Bakó F. a palóc etnikum meghatározását célzó kutatások elvi és módszertani kérdéseinek kidolgozásán fáradozott és a terepen gyűjtött adatokat a Heves megyei népszokásokról (májusfa állítás), a falvak településformáiról, továbbá a népi építkezésről. Kecskés P. a népi szőlészet és borászat körében gyűjtött, különösen a talajmegmunkálás módjai és eszközei tekintetében. A debreceni egyetem néprajzi intézetének hallgatói a népi építkezés és a viselet területén gyűjtöttek adatokat. A tervév 150 tárgyat kitevő gyűjteménygyarapodásának tárgykör szerinti, fontosabb tételei a következők: bortároló és bormérő edények Egerből, szőlészeti-borászati eszközök Heves határából és Szűcsiből, egy teljes menyecske kosztüm Szajláról. A Mikófalván szervezés alatt álló szabadtéri múzeumi egység számára a korábbi években megvásárolt tárgyakhoz még továbbiakat gyűjtöttünk. Az új szerzemények között különösen figyelemre méltó 2 db útmenti, díszesen faragott fakereszt Egerbaktárói és Egerszalókról.— Az év során 458 tárgyat leltároztunk be és ezzel a nyilvántartásba vett gyűjtemény 5622-re növekedett. Helytörténet. Mindkét múzeumban, Egerben és Gyöngyösön, részfoglalkozású kutatók végeztek helytörténeti gyűjtőmunkát. Egerben Dancza János, Gyöngyösön Molnár József, elsősorban a Heves megyei munkásmozgalom dokumentumait gyűjtötte és a következő esztendők évfordulóira rendezendő emlék-kiállítások feltételeit igyekezett anyaggal is biztosítani. Természettudomány. Egerben Rozsnyói Márton a múzeum nagyszámú és értékes paleontológiái gyűjteményét fejlesztette tovább a régi lelőhelyeken kutatva, de újabb lelőhelyekre is bukkant. Gyöngyösön Nagy Gyula igazgató elsősorban a Bükk és a Mátra madárvilágát 294