Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében

1911-ben. A Szent-László községben leírt gerendavázas, zsilipéit falú ház első szobájának közepén a mestergerendát („ideg") ,,ideg-ágas"-nak nevezett oszlop tartja. Az oszlop itt valóban ágas formájú: középen meghagyott csonkja a mestergerendát, két ága pedig a mestergerenda felett fekvő keresztgerendát támasztja alá. Az ágasnak mind törzse, mind ágai faragással díszesen megmunkáltak. Az oszlop a földön áll, a kemence közelében.

144 Győrffy István az alföldi parasztházról írja, hogy új házakban is a mestergerendát oszloppal meg szokták erősíteni, mert a kukoricát a padláson tárolják és ezt az oszlopot „sok helyen boldoganyának nevezik."

145 A néprajzi leírások régmúlt időkben összegyűjtött és tolmácsolt adatai alapján a ház boldoganyának nevezett középoszlopát és a köréje kialakult különböző képzeteket az alábbi vonások jellemzik: 1. neve az ország északi részén általában boldoganya, máshol ágas, oszlop, ideg-ágas; 2. két néprajzi szerző (Farkas Pállal három) a boldoganya mellett még egy oszlop használatáról ad hírt, bálvány névvel; 3. formája igénytelen, vagy díszített oszlop, gerenda; 4. az oszlop építészeti funkciót teljesít: támasztja a mestergerendát, s ezzel erősíti a födémet; 5. a szobabelső egy bútorának szerepét tölti be, fogasként különböző használati tárgyakat aggatnak rá; 6. vallásos képzetek szerint a ház legfontosabb szerkezeti eleme, nélküle összedőlne a ház 7. rituális eszköz, melyhez fűződőén szertartások nyomai (csókolgatás, büntetés, imádkozás) fedezhetők fel; 8. használata a XIX. század végével elmúlt, már akkor is ritka volt, vagyis nem volt honossága területén sem általános ; 9. elterjedésének határai Északmagyarországon túl is kiterjednek, de előfordulásának gyakoriságából következően a palóc néprajzi csoport műveltségének egyik ismertetőjele. A ház középoszlopáról összegyűlt eddigi ismereteket legutoljára Vajda László összegezte és kritikai áttekintést adott az első világháborút megelőző néhány évtized anyagközléseiről, de máginkább a középoszlop eredetét kutató, lényegét elemző külföldi és magyar tanulmányokról. Nem érezzük feladatunknak azt, hogy állást foglaljunk most a boldoganya obi-ugor, esetleg szláv eredetének kérdésében, vagy abban, hogy a boldoganya az egyetemes vallástörténet keretein belül milyen elméleteket igazol. Abban viszont igazat kell adnunk Vajdának, hogy a középoszlophoz tapadó kultikus jelenségek magyarázata és történeti kapcsolatai akkor nyernek reális alapot, ha az elemzést rendszeres gyűjtőmunka előzi meg.

146 A Heves megye területén folytatott kutatás során arra is törekedtem, hogy a boldoganya vitás és lezártnak korántsem tekinthető kérdéséhez új anyagot, az eddigi ismereteket kiegészítő adatokat szolgáltassak. Tekintve a témának az etnikus kutatásban elfoglalt kulcshelyzetét, kérdőívekkel a megye határain túl is igyekeztem tájékozódni. Gyűjtésem alább következő eredményeinek szerénységét elsősorban az indokolja, hogy a megfigyelhető emlékanyag korunkra már csaknem teljesen elpusztult és napról-napra kevesebben vannak azok, akik bármit is tudnak erről a témáról mondani. A mestergerendát tartó oszlop olyan szerkezeti eleme a parasztháznak, amelyről természeténél fogva okleveles adat a korábbi századokból nem maradhatott meg. De nemcsak puszta létével vagyunk így, hanem nevével is: palóc nevét történeti forrásainkban 114 Garay Á., Szlavóniai régi magyar faluk. NÉ. 1911. 245. 1.; 21. és 22. ábra. 145 Györffy L, Magyar falu magyar ház. Bp. 1943. 122. 1. I4C A boldoganyának a szlovák matica-ból származtatását tudomásunk szerint Bátky Zs. részletesen nem fejtette ki, csak egy zárójeles megjegyzése utal erre: MN. I. 140. 1. — A ház középoszlopának kultikus szerepét a világ egyes népeinél P.W.Schmidt két tanulmányában is vizsgálta: Der heilige Mittelpfahl des Hauses. Anthr. XXXV-XXXVI. 1940/41.; Weitere Mitteilungen über den heiligen Mittelpfahl des Hauses, Anthr. XXXVII—

XL. 1942/45. — A magyar adatokat Gunda Béla értelmezte: Der kultische Pfahl des Hauses bei den Ungarn. (Folkliv. 1947.)

с tanulmányában. P.W. Schmidt és Gunda B. teóriáit bírálja és Bátky Zs. véleménye mellé áll Vajda László, Ritus-tanulmányok. I. A ház középoszlopának szakrális szerepéhez. (Ethn LXII. 1951.) c. dolgozata. 219