Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Détshy Mihály–Kozák Károly: Az egri vár feltárása

37. ábra. Részlet Sasvári Nagy Sándor vízfestményéről (XIX. sz. eleje). évben bontani kezdik. Sartory mérnök, akit a vár állapotának vizsgálatával bíztak meg, 1804. évi jelentésében megírja* hogy a „középső kaput", amely a jelentéshez mellékelt alaprajz szerint a bástyával azonos, rabok és segédmunkások már lebontották.

43 Gorove a vártörténetében 1806-ra teszi a bástya bontását, amikor a Perényi-fel iratos kőről ír: „Ez a nevezetes kő-emlék, midőn 1806-ban Fuchs Ferenc egri érsek a belső kaput elbontatá, a kapu homlokáról levétetett". A lebontott bástya fal- és boltozatcsonkjait jól látjuk Sasvári Nagy Sándor vízfestményén (37. kép). A bontáskor a bástya falai a küszöbszint fölött 1—5 m váltakozó magasságig maradtak meg. A bontás óta eltelt másfél évszázad alatt a falcsonkok fokozatosan tovább pusztultak, növényzet és humusz lepte be azokat. így aztán a bástya körvonalai is nagyrészt elmosódtak. ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A feltárás megfigyelései és a történeti adatok egybevetése után az alábbi kép rajzolódik ki előttünk a vizsgált terület építéstörténetéről: 1. A belsővár déli falának belső magja a XIII. század második felében, esetleg a XIV. század elején épült. 2. A déli fal keleti végében feltárt kaputorony építése a XIV—XV. század fordulója tájára tehető. A kapu szerkezeti megoldásában a XVI. század elején változtatás történt, amikor Estei Hippolit püspök címere felkerült az erre a célra akkor kialakított falfülkébe (1501-1503). „das mittlere Thor F ist schon durch arestanten und Handtlanger abgetragen worden." (i. h.) 115