Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Détshy Mihály–Kozák Károly: Az egri vár feltárása

36. ábra. A vár ábrázolása 1801-ből, Frühwirt várostérképén. Viszontlátjuk a bástyát a XVIII. sz.-i műszaki rajzokon és látképeken is. Az 1711. évi Zinzendorff-féle váralaprajzon az ismert ötszögalakban találjuk. Ugyanezen megvan a bástya hosszmetszete is, amely azonban csak a boltozott földszintet ábrázolja. Hazael 1753. évi térképén a vár madártávlati ábrázolásán DNy-ról látjuk a kapubástyát, Ny-i oldalán gyalogkapuval és mellette lőréssel. Felső szintjén vékony mellvédfallal körülvett terasz, amelyen a déli várfalhoz csatlakozó önálló épület áll (33. kép). Az 1774-ben készült, ill. az 1775. évre előirányzott munkát szemléltető terven négyzetes alaprajzzal látjuk a bástya két szintjét (34. kép). A Festungstadttor feliratú helyen, a földszinten, jól felismerhető á három kapunyílás. Az emelet „Mondierungskammer" feliratú, négyszögű helyiségének három oldalán vékony mellvédfal látható két-két lőréssel. Bejárata É-ról nyílik, a déli várfal felső szélén látható folyosóból. A terven külön részletrajz mutatja a bástya 1774-ben készült tetőzetének alaprajzát és metszetét. (35. ábra). Utolsó képünk a még álló bástyáról 1801-ből származik (36. kép). Frühwirt mérnök egri várostérképeinek felső szegélyét díszítő akvarellen látható a vár kissé primitiv, elnagyolt látképe. Ezen a bástya némileg torzítva jelenik meg — három oldalát mutatva —, alul a lovas- és gyalogbejárat, fölöttük lőrések és sátortető. 1801-ben a bástyával szomszédos várfalszakasz leomlik és a gyalogkaputól a városba levezető utat is elzárja.

42 További omlások megelőzésére a veszélyeztetett falakat a következő 42 Az 1801 dec. 3-i omlást részletesen leírja Gorove: Eger Városa történeteinek Berekesztése, Tud. Gyűjt. 1828. IX. k. A gyalogkapu eltorlaszolásáról : „Ezen vár öszve roskadás által a várból a városba vezető kiss ajtó út eltöltetvén..." 114