Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Détshy Mihály–Kozák Károly: Az egri vár feltárása

A bástya építését, ill. új, jól védhető várkapu kialakítását a középkori vár kettéosztása tehette szükségessé, miután a vár eddigi főbejárata most a külső várba vezetett, a gótikus kis kaputorony pedig a rohamosan fejlődő hadviselés követelményeinek már nem felelt meg, és ezért be is falazták. A kapubástyát az 1556 — 1564. évi inventáriumokban „a belső vár nagykapuja" megjelöléssel említik. A bástya alsó szintjén, „az nagy kapuközben" a leltározók 12 prágai és 10 csetneki szakálas puskát, mintegy 10 dárdát, 2 zászlót és 1 gyalogsági dobot vesznek számba. Felső szintjén, „a belső vár nagy kapuja felső részén", vagy „tornyában" 8 prágai és 1 csetneki szakálast, továbbá 1 lámpást említenek. A leltárak felsorolják a lovas és gyalogkapu lakatjait és felvonóhídjainak láncait is.

3(i A XVI. sz. végén a bástyát megerősítik. Az 1594. évi leltár Prépostváry Bálint várkapitány építkezései között felsorolja a várkaput, amelyet újonnan boltozattal fedtek le és új zsindelyfedéssel láttak el.

37 Lehetséges, hogy ehhez a boltozáshoz hordtak a visnyóiak 1588—89-ben követ, amit egy számadástétel említ. Az 1560, 1568 és 1572. évi váralaprajzokon találjuk a bástya első ábrázolásait, mégpedig váltakozva alsó, ill. felső szintjét. A szabálytalan ötszög alaprajzú építmény K-i és Ny-i oldala közel merőlegesen csatlakozik a déli várfalhoz, két nyílás nélküli záróoldala D-re néző csúcsba fut össze. A K-i falban nyílik a lovaskapu, mellette É-ról lőrés. A Ny-i oldalon a várfal mellett, a városba levezető ösvényre nyílik a gyalogkapu. Ettől D-re van egy lőrés. Az emeleten K-re kettő, vagy három, Ny-ra két lőrés nyílik. Houfnagel vedutája az alaprajzoktól eltérő alakban mutatja a bástyát. K-i oldalán mintha kapu előépítmény volna. Az ötszögű bástya tetején téglalap alaprajzú épület látható, nyeregtetővel fedve. Siebmacher látképe É-ról, belső oldaláról mutatja a bástyát. Belső kapunyílása fölött felismerjük a nyeregtetős építményt, tetején hegyessisakú tornyocskával. Az 1596. évi ostrom során a kapubástya nem rongálódott meg és a 91 éves török hódoltság alatt is megőrizte eredeti alakját. Evlia Cselebi részletesen leírja: „A Magyar-vár húsz boltjától lefelé, százötven lépésnyire keletre négyszeres bolthajtás és ugyanannyi kapu van. E kapuk közti boltozatok éjszakai sötétséget okoznak úgyannyira, hogy a kívülről befelé jövő ellenség semmit sem lát, és nem haladhat, de akik ott ülnek, azok a kívülről jövőket látják, s az ellenséget megtámadhatják .. . E kapu fölött egy nagy bástya van, mely négy irányba Iszkender bástyája gyanánt áll... E bástya fölött egy nagy toronyóra is van, melynek harangja hangját egy konaknyira is meghallják . . . E kapu boltozata alatt egy kis kapu is van, amelyen át harminc kőlépcsőn a külvárosba lehet lemenni. A nagy kapunak láncos felvonóhídja van. Az árok fölött láncon függő hidon kell keresztülmenni . .."38 Ez a leírás pontosan megegyezik a XVI. sz.-i írott forrásokkal és ábrázolásokkal. A toronyóra a Siebmacher féle metszeten látható tornyocskában állhatott. Az említett 1594. évi várleltár ugyancsak Prépostváry építkezései között két új óratornyot is felsorol, bennük órát és harangot. Ezek egyike állhatott az akkor újonnan fedett bástyán.

39 1558: „In porta magna Arcis interioris... In turri Portae..."; 1562: „Az nagy kapuközbe.. . Azon kapu fölött"; 1564: „In propugnaculo supra portám habito..." „Aedificationes per magnificum dominum Valentinum Prépostváry factae in arcé Turres duae noviter confectae, in quibus continetur horologium cum campana, scandulis obductae.. . Porta arcis testudine noviter obducta, cuius superior pars scandulis noviter est obducta" (Bécs, közös p. ü. lvt. Conscr. fasc. 5. Nro 117. OL. Filmtár W. 180.) Török-magyarkori tört. eml. Török tört. írók IV. Evlia Cselebi török világutazó magyaro.-i utazásai. Ford. Karácson I. Bp. 1908. 110. o.-tól. Lásd 12. jegyzet. 111