Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Détshy Mihály–Kozák Károly: Az egri vár feltárása

23. ábra. A farkasverem és a kapubástya falúnak érintkezési vonala. vastagságú, sűrűbb, fekete feltöltődésben régészeti lelet nem került elő. Ez a réteg még a kapu használata idején mosódhatott be az aknába (22. kép). Az akna feltárásával együtt kisebb kutatást végeztünk a kapu előtti farkasveremnél. Itt azonban csak a méretek megállapítása volt a cél, nem kerestük meg a fenekét. A belső aknát a farkasveremtől egy fal választja el, amely később épült hozzá a kaputoronyhoz (23. kép). A farkasverem mérete: 2,50 x 3,50 m,

17 keleti fala igen erős, 1,5 m vastag. Ez a fal észak felé tovább fut, de a kapu kávájának vonalában egy „válaszfal" is van. Úgy tűnik, hogy itt, az ágyúlőrés előtt egy másik „verem " is volt, nehogy azt megközelíthessék. A farkasyerem és a kapu belső aknájának feltárása során tett megfigyelések megerősítették azt a feltevésünket, hogy ennél a kapunál is egy olyan kétkarú felvonóhíd működhetett, amelynek felhúzásakor a külső kar lezárta a kapunyílást, a belső kar pedig bebillent a belső aknába. így a lezárt kapu előtt, és mögött egy-egy mély verem, akna akadályozta a várba való behatolást. Feltehető, hogy a belső akna északi falsíkján látható kopásnyomokat a felvonóhíd mozgatása okozta.

18 17 A farkasveremben csak 1,5 m-ig hatoltunk le. 0,8 — 1 m között egy holicsi fajansz töredéke és egy 1761-es veretű egykrajcáros került elő. Ásatási napló (1960. november 16.) 33. 18 Ásatási napló (1960. augusztus 4.18.) 102