Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében
A XVI. század első felében még 1501-ben említik a kolostort, amikor II. Ulászló védlevelet adott részükre, 148 majd 1517-ben: ekkor Ethele Mihály végrendeletében Kartalon lévő birtokából egy részt hagy rájuk. 149 Gyöngyös török megszállása után feltehetően elnéptelenedett a kolostor. A XVII. század első felében néhány lakója még volt, de a török portyázok elől végül Gyöngyös városába költöztek. A kolostor épülete elpusztult javaikat egy ideig Almásy András gyögyösi plébános élvezte. 1659-ben már csak egy lakható cella állt, amelybe Csepelini György fráter költözött be, akit kóborló török katonák öltek meg. A XVIII. században a pálos rend visszaperelte a kolostorhoz tartozó birtokokat és 1782-ig, a rend feloszlatásáig birtokolták, amikor a Kamarára szállt. 150 A kolostor helyét a jelenleg is álló, mátrafüredi kápolna mellett határozhatjuk meg. 1887-ben XVI. századi leleteket találtak a kápolna környékén, 1930-ban pedig a kápolna északnyugati sarkától néhány méternyire a kolostor alapfalai kerültek elő. 151 POROSZLÓ A tatárjárás előtti magyar okleveles anyagban a Heves megyei kolostorok közül Feldebrőn kívül csak a poroszlóira találunk adatot. A Váradi Regestrum egyik bejegyzése szerint „. . . abbas de loco Triskay", valamint a poroszlói monostor apátja és ennek patrónusa Borokun közötti vitás ügyben ítélnek. 152 Egy másik bejegyzés határozata : „ . . . Sycia tarnen cum filio suo Paulo in loco Porozlou iuramento suo se pur gar ef arra bizonyíték, hogy a monostor peres ügyekben is eljárt. 153 Minden bizonnyal hiteleshelyként is működött, mert V. István király 1262. december 5-én Poroszlón kelt oklevelében esküvel erősítette meg a korábban Pozsonyban atyja és közte kötött megállapodást. 154 (V. Istvánnak még egy 1270. március 5-én kiadott oklevele is Poroszlón kelt, IV. László pedig 1284. december 17-én keltezi itt egyik oklevelét. 155 1253-ban az egri káptalan előtt „Jula Wid et Eguruh patront monasterii de Prozlaw" kötnek meg másokkal egy adásvételt. 156 1292-ben János poroszlói apát és Péter poroszlói plébános is tanúskodik egy peres ügyben, tehát a faluban a monostor mellett plébániatemplom is volt. 157 A XIII. század végén a falu birtokosa a Sártivánvecse nemzetség és 1299-ben „ . . .possessionem suam Puruzlou vocatam cum suo monasterio in eadem possessione constructo in por tu Tyza adjacentem, in comitatu de Heves-Újvár existentem ..." a Ráthold nemzetségbei i Domonkos tárnokmesternek adták cserébe szabolcsi és Torna vármegyei birtokokért. 158 A XIII—XIV. századtól több jogbiztosító oklevelet ismerünk a falu birtokairól, de a monostorról egyik sem tesz említést. 1420-ban a leleszi konvent előtt Poroszlói Hancskó fia, János, testvére Jakab és ennek fia János birtokaik egy részét, többek között „ . . . tertias partes patronatuum monasterii ad honorem beatorum Petri et Pauli apostolorum ас ecclesie 148 Adatok П/1-2. 211. 149 BSZL V. köteg. Eredeti a répcelaki Kisfaludy cs. lvt-ban. 150 Bártfai Szabó L. Gyöngyös, 1938. 121—122. 151 Bártfai Szabó L. Gyöngyös, 1938. 122. — Archaeológiai Értesítő, 1894. 161—163. 152 Kandra K. 1898. 9. regesta. Triskay-t Pázmány zsinati jegyzéke alapján a Nógrád megyei Tereskével azonosítják, de a Regestrumot értelmező Kandra szerint esetleg Tomaj is lehet. J53 Kandra K. 1898. 75. regesta. 154 Szentpétery, П. 1791. regesta. 155 Szentpétery, II. 1095. és 3344. regesta. 156 Fejér IV/2. 210. 157 Fejér VI/1. 228. 158 OL Dl 96 041. — ÁUO V. 202-203. 86
