Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében

egri, a Sólyom utcában álló malmáért.

90 1448-ban egy oklevél a kolostor Egerben lévő fürdőjét említi.

91 1465 előtt a felnémeti pálosokkal

92 együtt birtokolták a Besenyőtelek melletti Bátond birtokot,

93 míg végül 1466-ban megosztoztak ezen.

94 A XV. század végén több birtokot szerzett a kolostor: 1472-ben Farmosi Tamás fia Györgytől a Heves megyei Derzsen és Kakaton lévő birtokrészt vették meg,

95 1486 előtt Szomolyán szereztek birtokot.

96 1491-ben Sasvári István Alsóábrányt, más néven Egyházasábrányt adományozta a karthauziaknak.

97 Ez egy 13 évig tartó birtokpert eredményezett,

98 amelyet végül a kolostor nyert meg, de a birtokot 1505-ben Imre prior és Jakab fráter konventjük nevében 400 forintért eladták az egri káptalannak.

99 A kolostornak Budán „in piatea Italicorum" is volt egy háza, amelyet 1507-ben Mátyás kőfaragónak adtak bérbe évi 20 forintért.

100 1516-ban Miklós szerzetes konventje nevében Tetes puszta és Négyes birtok ügyében járt el,

101

1548-ban pedig János perjel egyezett ki egy nyárádi birtok ügyében.

102 Az 1552-es ostrom alkalmával a szerzetesek a tőlük telhető módon segítették a várat: négy gyalogot küldtek a vár védői sorába.

103 A török a kolostort elpusztította. Javadalmaik idegen kezekre szálltak: 1556-ban Némay Imre egri várnagy Egerhez lévő malmukat,

104 Fügedi János 1558-ban Noszvaj birtokot, 1559-ben Verancsics Antal egri püspök Zsércet, más birtokaikat a káptalan kapta meg.

105 1568-ban Bornemissza Gergely fiai: György és János kapták meg királyi adományként a Malomwdwarhell nevű egri városi malmot, amelyet atyjuk már 300 forintért korábban is bérelt.

106 A Négyesen lévő ingatlanrészt 1571-ben az egri káptalan nyerte el.

107 A kolostort az 1596-os török hódításig már nem állították helyre és romjait majd csak az 1755-ben betelepített nazarénus szerzetesek használták fel új rendházuk építésére. Felsőtárkánytól északra, a Barátrét nevű helyen, az Eger-Lillafüred közötti műút építésénél 1930. január 14-én alapfalak kerültek elő. Megállapították, hogy a régi karthauzi kolostor maradványaira találtak és az utat a tervezett nyomvonaltól eltérően úgy vezették, 90 EÁL/k. N. 17. D. 4. f. 3. n. 2. 91 EÁL/k. N. 1. D. 4. f. unicus. n. 7. — A malom és a fürdő helyére vonatkozóan: Kovács B. i. m. 92 A perre vonatkozó oklevelek: EÁL/k. 1456. máj. 18.; máj. 20. és jun. 29-i kelettel: N. 19. D. 3. f. 1. n. 2. — 1457. febr. 15.: OL NRA fasc. 1746. N. 11. 93 OL Dl 16 243 és 38 846. 94 OL Dl 16 059., 16 243 és 16 453. 95 OL Dl 54 704. 96 EÁL/k. N. 17. D. 3. f. 1. n. 5. 97 EÁL/k. N. 4. D. 1. f. 3. n. 16. 98 A perre vonatkozó oklevelek: EÁL/k. 1491. ápr. 25.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 7. — 1492. márc. 25.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 17. — 1492. nov. 26.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 18. — 1494. febr. 18.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 19. — 1496. máj. 16.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 21. — 1496. nov. 9.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 20. — 1498. júl. 30.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 27. — 1498. szept. 19.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 26. — 1498. okt. 15.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 25. — 1498. okt. 22.: N. 4. D. 1. f. 3. n. 8. — 1499. ápr. 19.: N. 4. D. f. 3. n. 29. — 1500. nov. 18.: N. 4. D. 1. f. 4. n. 1. — 1504. febr. 1.: N. 4. D. 1. f. 4. n. 2. — 1504. febr. 5.: N. 4. D. 1. f. 4. n. 3. — 1504. márc. 20.: N. 4. D. 1. f. 4. n. 4. 99 EÁL/k. N. 4. D. 1. f. 4. n. 5. 100 EÁL/k. N. 29. f. 5. n. 6. 101 EÁL/k. N. 141. D. 3. f. 1. n. 1. 102 OL NRA fasc. 787. Nr. 3. Vö.: Egyháztörténelmi emlékek V. 5. lap. 103 RMKT III. Tinódi krónikája, 115. lap. 104 OL Acta radicalia, fasc. 4. nr. 85. §. 4. 105 BSZL V. köteg. A III. sz. Királyi Könyvből. 106 BSZL V. köteg ; regesta a MNM Törzsgyűjteményéből. 107 EÁL/k. N. 14. D. 3. f. 1. n. 3. 6 Az Egri Múzeum Évkönyve 81