Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

AZ EGRI VÁR FELTÁRÁSA (1957-65) III. Az egri vár feltárási- és helyreállítási munkája ezévben jelentős szakaszához érkezett. Az elmúlt évben adták át a Dobó István Vármúzeumnak a helyreállított középkori püspöki palotát, az attól nyugatra lévő Tömlöcbástyát, s részben a Földbástyát is. A palota a helyreállítás befejeztével hazánk legjelentősebb gótikus „lakóépületévé", palotájává vált, amely az ott rendezett kiállítással együtt jelentős gazdagodást jelent az egri vár föld feletti megjelenése szempontjából. A csaknem tíz év óta folyó feltárási- és helyreállítási munka nyomán jelentős változáson esett át az egri vár, amely részben külső megjelenését is megváltoztatta. A kertészeti rendezés változatosabbá, színesebbé tette a látogató elé táruló képet, s méltó keretet adott a vár épületeinek.

1 A középkori palota, a Tömlöcbástya és a Földbástya helyreállításával, átadásával, a most folyó feltárásnak egy jelentős szakasza lezárult. Ugyanakkor azonban egy másik szakasz már meg is kezdődött. Úgy gondoljuk, hogy helyénvaló most rövid visszapillantást vetni az egri vár kutatástörténetére. Ezen keresztül rámutathatunk azokra az indítékokra és összefüggésekre, amelyek a mintegy — nagyobb megszakításokkal — száz év óta folyó kutatás jelentősebb szakaszait meghatározták és összekapcsolják. Nem tesszük ezt teljes részletességgel, csak a fontosabb, alapozó és a kutatás gondolatát ébren tartó, vagy azt jelentős mértékben továbbvivő munkákról emlékeznénk most meg. Az egri vár feltárását nagynevű tudósunk, Ipolyi Arnold kezdte meg a múlt század 60-as éveiben. A feltárás során előkerült részletek ismertetésével — későgótikus pillér és kápolna maradványok (északi), románkori és gótikus kőfaragványok —, s a feltárással kapcsolatos tudományos kutatással, feldolgozással, ő vetette meg a vár feltárásának alapjait. Bár megállapításainak egy része ma már túlhaladott, az összegyűjtött okleveles forrásanyag és a kezdeményezés az ő érdeme.

2 A vár feltárásának gondolatát Balogh János főhadnagy hazafiúi lelkesedésből táplálkozó, talán kissé kalandos, romantikus kutatása vitte tovább, amely a vár földalatti folyósóit kívánta feltárni. Ezzel egyidőben Tinódi Eger vár viadaláról írt munkájának kiadása, majd Gárdonyi Géza Egri csillagok című ifjúsági regénye terelte a figyelmet az egri várra, előbb csak az országban, majd később határainkon túl is.

3 E kezdeményező, alapozó munkának, s a későbbi, a kutatás gondolatát ébrentartó munkásságnak vált méltó folytatójává az 1925—34 között végzett feltárás, amelyet Pálosi 1 A kertészeti munkák tervezését Örsi Károly, az O.M.F. kerttervező mérnöke végezte, a kivitelezés munkáját pedig Eger város egyik termelőszövetkezeti üzeme. 2 Ipolyi Arnold: Az egri egyházmegye régi székesegyháza az egri várban. (Emlékkönyv Bartalkovics B. egri érsek aranymiséjének ünnepére. Eger, 1865.) 8 Balogh János: Egervár története. Eger, 1881. — Tinódi: Eger vár viadaláról való ének. Régi Magyar Költők Tára. III. Bp. 1881. — Gárdonyi Géza: Egri csillagok. 7 Az Egri Múzeum Évkönyve 9.7