Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében
Úgy tűnik, hogy csak a korábban adott vámjog biztosította az apátság rendszeres jövedelmeinek tekintélyes részét. Amikor a kereskedők igyekeztek a vámszedő helyet elkerülni, Miklós apát 1347-ben kieszközölte I. Lajos királytól, rendelje el, hogy a kereskedők a megszabott útvonalon közlekedjenek. 1 " 0 Ezt a rendelkezést 1370-ben és 1372-ben László apát Heves vármegye közgyűlése előtt átirattá. 131 Amikor ez sem vezetett eredményre, 1399-ben Márton apát Bubek Detre nádorral ismét megszabatta a kereskedők útvonalát és a rendelkezés kötelezte őket arra, hogy ha Gyöngyösről Budára, vagy Budáról közvetlenül Egerbe tartottak, a falun kellett áthaladniuk és a vámot meg kellett fizetniük. 132 1400-ra az apátság annyira elszegényedett, hogy évi jövedelme a 10 forintot nem haladta meg. Az apáton kívül már csak egy szerzetes élt a monostorban. Az apát a pápához fordult, aki megengedte, hogy az apátság átvegye a Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemplomot, amelynek évi jövedelme 6 forint volt. 133 A faluban lévő vámjogot talán más kezdte birtokolni, mert 1409-ben Demjén apát a vármegye közgyűlését azt bizonyította, hogy a vám szedése az apátságot illeti meg. 134 A XV. századból már kevés adatot ismerünk. Az apátság birtokai közé tartozott Ivány birtok, mert 1430-ban Tamás apát ellentmondott a budai káptalan előtt, amikor Rozgonyi Péter egri püspököt és Tamás temesi főispánt zálogjogon ide akarták beiktatni. 135 Peres ügyekben még 1438-ban Miklós apát kétszer, 1446-ban Tamás apát jelent meg. 136 A század végére a monostor elnéptelenedett és javai a püspökség kezére kerültek. A kolostor helyét a Grassalkovich Antal által a XVIII. század közepén épített kastály területén vélték. A pontosabb helymeghatározást már az 1400-ban kiadott pápai bulla is segíti, amely azt írja, hogy a Szent Margit plébániatemplom „in septis dicti monasterii existit". Egy 1754-ben készül tanúvallomási jegyzőkönyv alapján a következőket állapíthatjuk meg. A kiskompolti templom mellett a nagykompoltiak temetője van. Ezt a helyet kastélynak, vagy klastrom-пак hívják. Az itt álló romokat Telekessy István egri püspök engedélyével a kápolnaiak elhordták a templomuk építéséhez, de a kiskompolti templom köveihez, amely bár közvetlenül az említett hely mellett volt, nem nyúlhattak, mert az már másik földesúr tulajdona volt. A birtokok közötti határ éppen itt húzódik. 137 A fentiekből következtetve a plébániatemplom és a kolostor egymáshoz igen közel állt. Helyüket meggyőzően rögzíti egy 1755-ben készült térkép, amely feltünteti a kiskompolti templom romjait, — ez volt a középkori Szent Margit plébániatemplom — mellette pedig a temető helyét, a Grassalkovich által épített kastélytól északnyugat felé, mintegy 200 méterre határozhatjuk meg. 130 Felhasználható köveit a kápolnai templomba építették be, de egy esetleges ásatással a kolostor helyét még fel lehetne tárni. 130 Fejér IX/1. 496—497. Vö.: IX/4. 51—52. 131 Fejér IX/4. 314—315. J32 Mályusz I. 5956. regesta. Vö.: Fejér X/2. 716. 133 Mályusz H/1. 662. regesta; Mon. Vat. 1/4. 276. 134 Mályusz H/2. 6768. regesta; Fejér X/2. 793. 135 Bártfai Szabó L. Bp. 1938. 632. regesta. 136 1438. ápr. 30.: OL Dl 13 161. — 1438. júl. 17.: OL Dl 13 197 és 13 198. — 1446. szept. 16.: OLD1. 13 953. 137 EÁL Érseki gazdasági lvt. Liber 32. pag. 52—62. Rakt. sz. : 32. Az adatra Dr. Soós Imre levéltári igazgató hívta fel a figyelmet. Szíves segítségét és lektori véleményét ezúton is köszönöm. 138 EÁL Térképek. É 4. 84
