Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében

Ebben az esztendőben Velikei Márton volt a prior és a birtokcsere kapcsán Kállai János szerzetes nevét is említik.

56 1511-ből Pécsi György prior és Petneházi János fráter nevét ismerjük.

57 1512-ben a Borsod megyei Kis- és Nagygelej birtokokat kapták adományul, 1523-ban pedig Bajóti Imre vikáriusnak volt peres ügye Kakuk Mihály kassai bíróval.

58 A kolostor az 1552-es ostrom alatt elpusztult és a szerzetesek is elhagyták a várost, de birtokaikat védelmezték a jogtalan foglalásokkal szemben. 1553-ban Jakabházai Lukács prior tiltakozott az ellen, hogy Bornemissza Gergely egri várnagy egyik malomhelyüket elfoglalja és ott építkezzék.

59 1555-ben I. Miksa utasította Zárkándy Pál egri várkapitányt és Fügedi Jánost, hogy az ágostonrendiek Tályán lévő malomhelyét, amelyet Bornemissza Gergely elfoglalt, adják vissza a szerzet tulajdonába.

60 Két évvel később a kérdéses malmot a káptalannak adományozták a kolostor felépítéséig,

61 de ezt Fügedi János várkapitány jogtalanul elfoglalta és csak királyi leiratra volt hajlandó átadni.

62 A malmot végül a Bornemissza Gergely György és János fia kapta adományul 1563-ban.

63 A kolostor telkét 1576-ban Ungnád Kristóf várkapitány birtokolta és egy házat is épített ide.

64 Az 1596-os ostromig tehát nem építették újjá a kolostort és a hódoltság alatt a törökök a rácoknak adták. Helyét teljes bizonyossággal a jelenlegi Ráctemplom telkére tesszük.

65 FELDEBRŐ A feldebrői kolostorra vonatkozóan csak a tatárjárás előttről ismerünk okleveles adatot. A Váradi Regestrum két bejegyzése a debrői monostor jobbágyairól tesz említést.

60 Feltehetően a tatárjárás alatt pusztulhatott el a kolostor, mert a későbbi időkből nem találunk említést róla. Talán a Váradi Regestrum adata nyomán vették fel az apátságok közé Pázmány Péter zsinati jegyzékébe. Elgondolkoztató az a tény, hogy éppen itt találjuk egyik legkorábbi románkori templomunkat, amelynek építéstörténete még koránstsem tisztázott.

67 Az európai románkori építészeti emlékek között szinte társtalanul álló templom eredetére V. Mencl is megkísérelt feleletet adni. Véleménye szerint a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kazár vagy kabar törzs az udvari művészettől eltérő, sajátos stílusú templomokat épített, amelyeket a pontusi területeken megismert építészeti formák és motívumok felhasználásával alakított ki.

68 Ha a történeti adatokat is figyelembe vesszük, elfogadhatónak ítélhetjük meg ezt a feltevést. A Mátraalja a honfoglalás után az Aba nemzetség szállásterülete volt, a nemzetség pedig a kabar törzshöz tartozott.

69 Nemzetségi monostorukat tehát tényleg keleti minták alapján építtethették. 56 EÁL/k. N. 11. D. 1. f. 2. n. 8. — II. Ulászló jóváhagyja az adásvétel és a jászói konvent beiktató levele: EÁL/k. N. 11. D. 1. f. 3. n. 4. 57 EÁL/k. N. 11. D. 1. f. 3. n. 3. 58 Fallenbüchl F. 42. — Vö.: Rosnak M. 41—42. 59 EÁL/k. N. 28. f. 2. n. 1. 60 EÁL/k. N. 28. f. 2. n. 2. 61 EÁL/k. N. 28. f. 2. n. 4. 62 1558: EÁL/k. N. 28. f. 2. n. 5—6. 88 BSZL. V. köteg. 64 1576: Bécs, közös pénzügyi lvt. Hungarn, 14. 386. csomó. Vö.: DIV. RA. 77/28. 86. és 95. regesta. 65 Kovács B. 86—87. 06 Kundra K. 1898. 40. és 223. regesta. 67 A feldebrői altemplommal foglalkozó gazdag irodalomból elsősorban Kampis Antalra hivatkozunk, aki 1955-ben megjelent tanulmányában összefoglalta az eddigi véleményeket. Megállapításával Csemegi József és Dercsényi Dezső szállt vitába. 68 Mencl V. 220. 69 Győrffy Gy. i. m. 76