Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga II.

A csoportos rendszerű honfoglaláskori temető megmaradt nyugati részét teljes egészében feltárhattuk, de az avarkori temetőnek csak az északi és nyugati szélét értük el. Anyagiak hiányában az ásatást nem folytathattuk. A földmunkát a bánya e legmagasabb partjánál lelassította az a kedvezőtlen körülmény, hogy a hajdani Remenyik kastély alapfalait is fel kellett szednünk, amelyek feltöltésre épültek, úgyhogy a sírok e terület egy részén 2 m alatt kerültek elő.

13 1962. tavaszán a hanyipusztai üzemegység élén más összetételű vezetőség állt és korábbi megállapodásainkkal ellentétben a dombtetőn nagy ütemben folytatták a homokkitermelést. Az 1959-es ásatási területemtől DNy-ra hosszú bevágást készítettek. 1962. júniusában értesített erről — még időben — Zsák István állattenyésztő. Megállapíthattuk, hogy 6 sírt találtak. Nyomban újabb feltárást indítottunk el, bár akkor az aldebrői honfoglaláskori temető leletmentése még folyamatban volt. 5 szelvénnyel az avarkori temető déli szélét meghatározhattuk; 15 sírt tártunk fel, amelyekből kettő jelképes, 5 mellékletes avarkori, 3 mellékletes korai vaskori és 5 melléklet nélküli csontvázas sír volt. A dombtető sírjait B. temetőnek neveztük el (5. ábra). Dormánd- Hanyipuszta Remenyik J.( Beticsik) tanya homokbánya feltárási térképe B. TEMETŐ 5. ábra. A B. temető feltárásának összesített térképe 13 Az avar temető 10—12. és 17—18. sírjai felett volt 50—60 cm feltöltés; a sírmélység számadatából tehát ennyit le kell vonni. 34