Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Korompal János: Gárdonyi Géza ismeretlen irodalmi hagyatéka
Három további füzet sima lapú, puha vászonpapír fedelű jegyzetfüzet. Egyikük 140 oldal, a másik 112 oldal, a harmadik pedig 22 lap számozású. Lényegesen kevesebb írás van bennük, mint az előzőkben. Feltehető, hogy az író ezeket a füzeteket is tele akarta írni. Belső elrendezésük hasonlít a múzeum birtokában lévő naplófüzetéhez, tehát jelentős részek maradtak üresen, valószínűen későbbi időpontban való kitöltésre hagyva. Végül előkerült további három — az előzőkkel csaknem azonos belső felépítésű szöveget tartalmazó keményfedelű füzet. Egyik 115 lapos, a másik 96 lapos, a harmadik pedig tulajdonképpen nyolc szabadon álló lapot magába foglaló boríték. Elgondolható, hogy ez az utóbbi írásjelek kialakítására és rendszerezésére szolgált. Indokoltnak látszik a feltételezés, hogy a titkosírás alapvető segédeszközei voltak azok a kartonból kivágott 5 és 10 mm-es szélességű, egyformán 95 mm hosszú, egy oldalon vagy mindkét oldalán 8 — 16 betűt illetve jelet tartalmazó csíkok, amelyekből a hagyaték átvizsgálása során közel ezer darabot találtunk. A kartondarabkákat Gárdonyi a részére küldött meghívók anyagából és mindkét oldalt teleírható fehér ívekből készítette. Az eredeti kartondarabot a jelek felírása előtt éles ceruzavonalakkal gondosan fel kellett osztani a tervezett méretű sávokra. A jeleket azután hegyes tollal, tintával írta rá Gárdonyi. A csíkok többségén, a kartonlapka végén, színes ceruzával vagy piros tintával ejtett jelek találhatók, aminek alapján a csíkok tovább csoportosíthatók. Az azonos jelek bizonyára együvétartozást jelentenek. Megmaradt jelentékeny mennyiségű felszabott és előrajzolt kartonlap és a kész csíkok tárolásához használt egyik házikészítésű kartondoboz. A csíkokhoz felhasznált meghívók egyikén másikán keltezés látható. Az első vizsgálat idején a szélső időhatárok e keltezéseknél 1909 és 1920 voltak. Találtunk még 45 darab többhasábos, egy vagy két oldalon teleírt kartonlapot. Nem állapítható meg, hogy Gárdonyi később ezeket is felvágta volna-e vagy így volt valami szerepük a titkosírás alkalmazásakor. Megjegyzendő még, hogy jelentős mennyiségű titkosírású szöveg maradt hátra folyóírással vegyesen Gárdonyi jegyzettömbjeiben és noteszeiben is. ÚJSÁGOK ÉS FOLYÓIRATOK A HAGYATÉKBAN A hagyatékban talált újságpéldányok rendezésekor kitűnt, hogy összesen 149 lap és folyóirat 616 száma és több mint ezer újságkivágat került ez alkalommal gyűjteményünkbe. A legkorábbi keletűek között van az egri Füllentő című élclap 1881. január 15-i száma, utolsó oldalának legalján a leendő Gárdonyinak szóló szerkesztői üzenettel: „Z. G. Helyben. Legyen szíves szerkesztőségünket valamely napon meglátogatni". Ettől a munkatársi viszonyt ígérő felhívástól indult az óhajtott irodalmi pálya, amelynek igen sok fordulóját illusztrálja a hagyatékban átvett újságcikkek tömege. Az álnevek alól kibújó író egyre ismertebb lesz. Fővárosi lapok is szívesen közlik tárcáit, novelláit, folytatásos regényeit. Az Egri csillagok és A bor országra szóló sikerei után pedig már nem csupán az általa írottak töltik a lapok hasábjait, hanem egyre több szó esik azokban magáról az íróról. Az 1922-ben bekövetkezett halálát megelőző évek sajtóanyagában már gyakoriak a Gárdonyiról, a nála tett látogatásokról írt beszámolók. Fogalommá válik az „egri remete". Ebben az időben már sem róla, sem vele nem igen vitatkoznak. Elismerik írói és emberi nagyságát, a kortársakat meghaladó és korát túlélő jelentőségét. Gárdonyi írásai még halála után is éveken át megjelennek a lapokban. Az irodalmi hagyatékát rendező József fia és a rajongókból, barátokból és irodalmat szeretőkből alakult Gárdonyi Társaság továbbra is módot talált arra, hogy Gárdonyiról és műveiről, színdarabjairól és regényeiről, életmódjáról, lakásáról, világnézetéről és hagyatékáról írjanak vagy Írassanak. Szinte szakadatlan sorban maradtak újságok és folyóiratok a húszas és harmincas évekből ilyen természetű írásokkal. Megfilmesített művei a mozik műsorát gazdagították, a 341