Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Takács Béla: Parádi üveghuta parasztedényei az egri múzeumban

1. Az ivóedények csoportját a boros- és pálinkás butéliák, kancsók, bütykösök, decis üvegek és porciósok, pálinkás- és borospoharak, vizes csuprok, kulacsok alkotják. Boros- és pálinkás butéliák kezdettől fogva készültek a hutában. Igaz ugyan, hogy ezekből a XVI—XVII. de még a XVIII. században is csak elvétve került néhány darab a paraszti háztartásokba, mert ebben az időben az üvegedény, még ha egyszerű magyarországi huta termékéről van is szó, túlságosan drága volt ahhoz, hogy a jobbágy megvásárolhatta volna. A huták gyarapodása, a termelés növekedése következtében a XIX. század folyamán kezd általánossá válni az üvegtárgyak használata. A cserépkorsók, bütykösök, kulacsok, tányérok és tálak mellett lassanként feltűnnek a díszített vagy díszítetlen üvegből készült ivóedények is a paraszti háztartásokban. Párád környéke szőlőművelés és bortermelés tekintetében jelentéktelen terület. Ezzel magyarázható, hogy az ivóedények zöme a pálinkával kapcsolatos.

8 Ettől függetlenül néhány szép formájú borosüveget találtam Bodony, Párád, Parádóhuta községekben. A butéliák különböző formában, általában egy literes űrmérettel, fúvott technikával készültek. Az üvegek formájában egységes típust — mint pl. a Zempléni-hegység hutáinak termékeinél — megállapítani nem lehet. Az összegyűjtött butéliák között annyiféle formát találunk, ahány darab előkerült az illető tárgyból. Az 1. képen bemutatott két boros butélia közül a második a régebbi, kb. a XIX. század elejéről való. Ezen még egyszerű díszítést is láthatunk, amennyiben az edény oldala bordázott, a talprész kiszélesedő, az üveg teste arányos, a nyakon gyűrű helyezkedik el, ami az edény biztonságosabb fogását segítette elő. A másik butélia sima, zömök testtel, szélesen kihajló szájperemmel készült. A XIX. század vége felé a kereskedelem színes, tetszetős üvegeket igényelt az ipartól, a parádi huta tehát az olcsó — mondhatnám vásári — árut festéssel igyekezett szebbé tenni. A piros-kék-zöld-sárga színű virágcsokrokkal, koszorúkkal dekorált butéliák, poharak ezáltal kelendőbbek lettek. A díszítés sok vonatkozásban követi a keménycserépgyárak „rózsás" tányérainak stílusát. A 2. képen látható boroskészlet butéliájának alakja régi formát idéz, a pohár sima, hengeres testű, de mindkettő festett dísszel készült. Ügyes hutatechnikáról tanúskodnak a különböző színű, de egyforma nagyságú és alakú borivó köcsögök vagy boroskancsók. Űrméretűk általában 2 — 3 deciliter, ennek ellenére közvetlen ivásra, nem pedig töltögetésre használták őket. Bár a kancsók kihajló szájpereme minden esetben kiöntőcsücsökkel van ellátva, ennek a kiképzésnek azonban nincs gyakorlati jelentősége. A kancsók testét rendszerint egyenes, vagy ferdevonalú bordázat díszíti mindegyiken megtalálható a fül, amely egyrészt fogásra, másrészt felakasztásra szolgál. (З.кер). Sokféle nagyságban, de általában azonos alakban kerültek elő a zsebbevaló pálinkás bütykösök. Többnyire fehér, áttetsző, ritkábban világoszöld, halványbarna színben készültek ezek a lapos testű, ovális alakú, szűk nyakú és talpú edények. A talp kerek vagy ovális, néha olyan szűk átmérőjű, hogy az edényt alig lehet felállítani. Űrméretűk 1—3 deciliter között mozog. A 4. képen látható három bütykös csak nagyságban különbözik egymástól, a formájuk úgyszólván azonos. Plasztikus dísz egyáltalán nem, festett dísz néha található rajtuk. Tulajdonképpen a korcsmai felszerelések közé tartoznak, de a falusi házakban is gyakran előfordulnak a pálinkaivásra szolgáló decis üvegek, tréfás népi kifejezéssel éhe: fütyülős üvegek. Korcsmai használatuk mellett szól, hogy mindegyik hitelesítve van. A korábbi „iccés üvegek" helyett az első darabokat akkor készítették ezekből az ivóedényekből, amikor 8 A bükki huták termékeiből viszont alig került elő pálinkás üveg, az ezen a területen gyűjtött edények túlnyomó többsége boros üveg, kancsó stb. Az egri borvidéket a bükki huták látták el ivó- és tárolóedényekkel. 237