Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Ringelhann Béla: Az egri megyei kórház

Az alatt a 115 év alatt, míg az Irgalmasok használták a dzsámit, sokat fáradoztak karbantartásán és díszítésén. 1730-ban új tetővel látták el, lehet, hogy ekkor tűnt el a kupola és helyére a későbbi ábrázolásokon látható sátortető került. A sekrestyét 1747-ben építették. Szobrokkal, képekkel díszítették a templomot: 1752-ben Bécsből hozattak orgonát, 1755-ben az egykori priortól, Liborius Schneidertől kapott szobrot is ide helyezik el. A szobor témája „Unser Herr Gott auf der Wiessen"; mielőtt azonban helyére tennék, asztalosok és fafaragók angyalokkal díszítik, keretezéssel látják el és Huetter is dolgozik ékesítésén. 1770-ben a főoltár thumbáját (alapépítményét), „mely még a régi török időből származott", kicserélik. Az új, deszkából készült emelvényt erősen rögzíti az asztalosmester a falakhoz, nehogy az Eger patak áradása, amely gyakran felér idáig (éppen ebben az esztendőben is) helyéről kimozdítsa. Pyrker engedélyével és támogatásával 1841-ben hozzákezdenek a volt dzsámi lebontásához. A köveket beépítik az új templomba, amely a régi irgalmas-épületek előreugró szárait összekötötte és ezáltal kialakult a szerzetesházak hagyományos, négyszögű telekbeépítése (lásd a 4. sz. képet). 1842. márciusában kezdenek az alapozáshoz és ehhez 13 és fél láb mélységben a szilárd talajig lemennek. Ez év július 18-án elkészülnek a főfalak, szeptember 7-én kész a tetőszerkezet és október 29-én már a toronyra is felteszik a keresztet. Az új klasszicista templom tervezőjét és építészét nem ismerjük, lehet, hogy Hild József, a főszékesegyház alkotója, vagy az egri építkezéseknél segédkező helyettese, Streimelvögel építette. A tervezést és a kivitelezést vita előzte meg. A terveket Pyrker jóváhagyta, de a kivitelezés tekintetében az akkori segédpüspök, Rajner Károly és a városi hatóság nem tudtak megegyezni, így a munkálatokat 1841-ben nem is tudták elkezdeni, csak 1842-ben fogtak az építkezéshez. A költségek legnagyobb részét, 17 874 Ft-t Jäckel Gordián seborvos, (chirurgus), volt prior e célra hagyott öröksége fedezte. Pyrker és a káptalan építőanyagokkal, Heves megye szállítóeszközök rendelkezésre bocsájtásával járultak az építkezéshez. 1843. október 29-én adták át a templomot, az ünnepi beszédet Mészáros Ferenc kanonok, egri plébános mondta, aki ebből az alkalomból egy kis füzetet is nyomatott, ebben találhatók a volt dzsámiról közölt adatok is. A klasszicista templom a kórház északi és déli szárnyépületei közé épített, azokhoz csatlakozó hosszhajós épület. Az egységes tömegalakítást a kissé kiugró templom rizalitszerűen tagolja. Az épület felett sátortető, melynek közepén kisméretű négyszegletes huszártorony van. A templom főtengelye nagyjában észak-déli irányban fut és keleti, minaret felé tekintő oldalfalát képezték ki homlokzattá. A főhomlokzat egyemelet magas, nincs emeleti tagolása, háromtengelyes, félköralakú záródásokkal, középen világító ablakkal. Mindhárom ívezetet vállpárkány fűzi össze. A középső tengelyben a világító ablak alatt szalagkeretezésű egyeneszáródású ajtónyílás. A homlokzaton két kettős dór oszlop és a széleken két falsáv 3 mezőt keretei. Az oszlopok felett egytagú főpárkány. A homlokzat középső mezője felett későklasszicista kettős oromzatkiképzés. A tornyon hagymaalakú toronysisak, felette gránátalmából kiemelkedő kereszt. Az alsó oromzat két szélén Gábriel és Mihály főanyalok, középen, a felső oromzaton a beteget karjaiban tartó Istenes János szobra áll. Mint korábban említettük, a toronysisakon ülő gránátalma és kereszt, valamint a három szobor a XVIII. századi barokk homlokzat alkotóelemei voltak, ezeket az új templom építésekor helyezték mai helyükre. A középső mezőben a világítóablak és kapu közötti falsíkon Pyrker érsek címere van elhelyezve. Érdekessége ennek az, hogy alatta ott van a vaskoronarend kitüntetés, amelyre az aulikus Pyrker nagyon büszke volt. A templom egyhajós belső terét 3 lapos kupola (csehsüveg) fedi, melyet 2 dongaboltív tagol. A belső tér északi és déli végén a boltozat egy-egy dongaboltívvel egyenesen zárul. Az ablaktengelyek között lizénák, melyek felett a főpárkány golyvázódik. A déli oldalon emeletmagasságban kórus, melynek régebben fakorlátja volt. A lapos kupolákon és az északi falon az egykori főoltár helyén értéktelen falképek, ill. dekorációs festmények láthatók a XX. századból. 212