Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Ringelhann Béla: Az egri megyei kórház

1769. november 25-én nyílik meg az első hazai orvosi egyetem. Eszterházy püspök úgy rendelkezik, hogy „Amíg az Egyetem épülete (a mai Pedagógiai Főiskola) az orvosi iskola hallgatóinak megfelelően felépül, a nyilvános orvosi előadások az Irgalmasrendieknél tartassanak, ahol minden segédeszköz megvan a bonctan, kémia és növénytan tanításához". Az előadásokat reggel V28—9-ig és délután 2—4-ig tartották. A kórházban felkészültek az oktatáshoz, tantermet rendeztek be. Egy ujabban feltárt adat szerint Molcz Fülöp egri asztalosmester a kórház tantermébe 1769-ben az orvostanhallgatóknak padokat készített, a költségeket a püspök viselte. 1770. szeptember 8-án Brunswick Antal királyi biztos jelenlétében tartották meg az első vizsgát, fényes sikerrel, a Foglár György-alapította Collegiumban (a jelenlegi Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumban.) A vizsga jelentős esemény lehetett, ha királyi biztos is jelen volt. A kezdeményezés csak néhány évet ért meg, mert a bécsi udvar és a bécsi egyetem nem nézték jó szemmel a magyar talajból kinövő egyetemet, hamarosan elérték, hogy az intézmény nem kapott nyilvános elismerést, és ellensúlyozásképpen megindult a nagyszombati egyetem orvosi kara, amley teljesen Bécs ellenőrzése alatt állott. Bár az egri Schola Medicinalis rövid életű volt, mégis érdeme, hogy a legfőbb indítóerőt adta a hazai orvosképzés megindulásához. A kórházé a dicsőség, hogy ha rövid ideig is, de falai között tanítottak Magyarországon először orvostanhallgatókat. Hányan és kik voltak az első Magyarországon tanuló orvostanhallgatók és mi lett a sorsuk ? Az egyetem 10 hallgatóval indult, ez a létszám az akkori viszonyok között nem kevés, hiszen a nagyszombati orvosi karnak is 7 hallgatója van az első és 5 a második évben. Az egri Schola Medicinalis 3 hallgatójának: Palatini Jakabnak, Gogolák Imrének és Tarczaly Sámuelnek nevét ismerjük. Markhót egy beadványában büszkén említi, hogy tanítványai más egyetemeken fejezték be tanulmányaikat, így munkája nem volt hiábavaló. Két hallgatójának sorsát sikerült az oklevél megszerzéséig nyomon követnünk: Gogolák Imre 1778-ban Budán adja ki az orvosi diploma megszerzéséhez szükséges dissertacióját, melynek tárgya : az időszakos sárgaság. Palatini János Jakab 1777-ben Bécsben készíti el és adja ki dissertatióját. Tehát valóban voltak olyan orvosok, akik a rövidéletű egri orvosi karon sajátították el az ismereteik alapjait. A gyógyszertár Működését 1728-ban kezdte meg. Egyidős a kórházzal. Felszereléséhez a püspök 700, a Megye 200, a Város 100 Ft-t adományozott, ez mutatja, hogy munkáját a polgári hatóságok is mennyire fontosnak tartották. Megindulásakor a déli szárnyban kapott helyet, ma is ott találjuk. A gyógyszertár legrégibb alakjáról, berendezéséről biztos adatokkal nem rendelkezünk. Több ízben olvassuk a ház krónikájában, hogy berendezését újítják. A legújabban előkerült, 1729-ből származó adatok mutatják, hogy már első berendezése alkalmával törekedtek a díszes megjelenési formára: Stephanides János püspöki konvenciós festőnek a gyógyszertárban végzett munkáiért 40 forintot fizetett a püspök (egész évi konvenciója 75 Ft volt), a közelebbről meg nem nevezett szobrász 18 „Capital" elkészítéséért 18 Ft díjazásban részesült. Ugyanekkor az asztalosmunkákat Kálmán fráter 4 segéddel végezte. (Az asztalosműhely, „Tischlerei" fontos része volt a kórház gazdaságának, a házi krónika többször említi.) A korábbi, XVIII. századi gyógyszertári felszerelésből, dekorációból semmi sem maradt. 1750-ben elkészül a gyógyszertár asztalos berendezése és a gyógyszertári raktár (camera materialis). Mind a polcokat, mind az üvegeket, festő festette át. 1756-ban Huetter a 6 gyógyszertári utcai ablakot festette („ . .. wie auch die 6 Fenster Laden der Apotheken auf die Gassen Fra Luca Huetter frisch übermahlt worden"). Ismerve a barát termékeny ecsetjét, feltételezhetjük, hogy ide is festett néhány értékes táblaképet. 207