Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)
reakcióba lépne a salak oxidált vastartalmával. 126 E folyamat révén jelentősen növekedne a víz vastartalma és „villamossá" is válna. Az így „átalakított" vizet azután különleges szívónyomó berendezéssel erre a célra szolgáló katlanokban való felhevítés után, az ott felállításra kerülő fürdőszobákban lehetne felhasználni. A technikai berendezés műszaki tervvázlatát is elkészítette, de természetesen a fantiasztikus javaslatból nem lett semmi. Pyrker László „külföldi tapasztalatainál fogva jól tudván, .. . miképp ilyen intézet kifej lése, s virágzása felügyelő orvos nélkül csak képzeletben történhetnék, . .. e hiány is pótolva lévén . . ." Fejes Mihály Heves és Külső-Szolnok vármegye „physicusa" megkapta kinevezését az egri érseki fürdő első fürdőorvosi tisztébe. 137 Pyrker a fürdő második átépítésével kapcsolatban, gondoskodott az egri gyógyvíz orvosi vonatkozásainak kellően széleskörű publikálásáról is. Saját költségén 1 ' 8 1839-ben kiadta, magyar és német nyelven, fürdőorvosa értékes munkáját: „Az egri fürdők orvosi s helyleírásUtekintetben" címen. Fejes e művében, miután ismertette az egri hévvizű fürdők történetét, a forrásokat, a fürdőházat, a termálvíz fizikai tulajdonságait és alkotórészeit, — saját és egri kollégái tapasztalatai alapján ! — részletesen tárgyalta a hévvíz gyógyjavallatait, különböző betegségek esetében. A fürdővendégek részére pedig, — a várható korabeli igény kielégítésére! — részletes és pontos városismertetést is nyújtott. Ismét felvirágzott az egri fürdő s „ . .. napról-napra nagyobb közönséget szerze magának ..." és „ ... a fürödni kívánkozók reményen felül növekedett sokasága csakhamar éppen oly szűknek találá a fürdőintézetet, mint előbb volt, úgyannyira, hogy . .. 1838 nyarán által magok a városbeliek több napokkal előbb kénytelenítetének a fürdőt megrendelni, különben hétről-hétre nem jutnának hozzá". 139 Egyre többen keresték fel a termálfürdőt, orvosaik rendelete nyomán. Nagyfejeő fürdőorvosnak, a Pesti Hirlap 1844-beli számában írt cikkéből megtudjuk, hogy „ .. . örömmel vala szabad minden rendu s rangú idegeneket körünkben seregleni látni, kik részint könynyebbülve, részint kigyógyulva térnek vissza övéikhez . . ." 14 ° Lengyel Dániel 1854-ben Pesten megjelent műve szerint is több „egri praktizáló orvos", mint például Fejes, Hanák és Krammer, előszeretettel ajánlotta bizonyos betegségek gyógykezelésére. 141 Levéltári adat bizonyítja, hogy egy „kephalea chronica'''-ban szenvedő asszonyt, 142 „aki egész télen betegeskedvén, előbb a Miserikordiánusok Priorja .. . által orvosoltatott, mai napig is kúra alatt vagyon, és mint Tekintetes Hanák Mihály Orvos Doktor Úr mondotta, az üdőnek nyiltával uz használandó Fördés nélkül a cura tökéletességig nem jöhef\ ui Az egri hévvíz gyógyhatásának híre, az ország különböző részében, sok orvos és beteg érdeklődését keltette fel ezekben az évtizedekben. 1840-ben példuál Váradi József szerény fizetésű kamarai diurnista, Pestről levélben kereste fel Pyrker érseket, hogy „már évek óta beteg és ágyhoz kötött" feleségének egri gyógyfürdőbeli kúráját, olcsóbb kezelési és ellátási 136 „Halboxydierte Eisen" = vas(II)oxid. 137 Lásd a 71. jegyzetet. 138 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 125. 133 Lásd a 71. jegyzetet. 140 Idézi: Eger. 1931. évfolyam. Január 1. 2. 1. 141 Lengyel D. 93—95. 1. 142 Az orvosi bizonyítvány szerint: „ . . . graviori animi pathemate, moerore quippe, ut causa excitante, interveniente, intensiore reddita, curam diuturniorem exposcente ..." EÁL. Kovács János iratai. Hanák Mihály 1830. márc. 30-án kelt „testimonium medicum"-a. 143 A levél ápr. 10-én kelt, —• azaz kitavaszodáskor. 144 EÁL. Kovács János iratai. Lovass Ferenc 1830. ápr. 10-én kelt levele. 182
