Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Détshy Mihály: Adalékok a törökkori Eger történetéhez

„ ... és mivel hogy az Török azon idő tájban Eger várának Eged nevű hegy felől való oldalát fortificáltattá, reparáltatta, és meszeitette, magais a Fatens mint igriczi lakos azon munkában jelen volt, az holott Csáthi Szekereketis lenni tapasztalt, kik Török Uroknak paransolattyokból ezen említett munkához követ hordani kénszerittettek..." A Rákóczi-levéltárnak az egri törökre vonatkozó adatai többségükben a hódolt hűbér­birtokokról, ezek gazdáiról, túlkapásaikról és a hódolt jobbágylakosság nehéz sorsáról szólnak. Ismeretes, hogy a török a meg nem szállt országrészek falvait is felszólította, és fenyegetésekkel vagy rajtaütésekkel kényszerítette a behódolásra. Jellemző példa erre az egri Hallil iszpahia 1649-ben kelt hódoltató levele a tarcaliakhoz: 37 „My hatalmas es giőszhetetlen Czaszarunk vegh Egher varában lakozó hallil Iszpahia es az ti földes uratok Köszönetem után tarczali birak es polgharok az eghesz varassul kiczintől foghvan nagik ezért kelletek ez mostani levelem Által megh találnom mivel hogi nem tudom mi Az oka es mi ghondolatban vattok körniötök leveő varassok es faluk Az hatalmas es giőszhetetlen Czaszarunknak feiet haitvan be giöttek es hódoltak Ászt ghondol­tok-e hogi egher varában földes uratok ninczen bizoniossan el hidgietek hogi az eghesz velaghon oli bokor ninczen Az kinek ura nem volna ennek előtteis Az erős hadnak ti reátok volt Akarattiok czak hogi Istent imadgiotok hogi Az vizek Arat voltak ez az arvizektul el nem mehettek Annak okaert ti tarczali birak se orat se napot ne variatok mi helt ez levelemet lattiatok mindgiarast embereteket be boczassatok es az hatalmas Czaszarunknak fejet haitvan az hodolo hit levelet valczatok mert ha rövid nap Alat be nem hódoltok bizoniossan el hidgietek hogi im Az vezér passa urunk ő nagsa mihelt be érkezik Az erős lovas es gialogh had reaitatok leszen tözvel vassvai raboltattiak benneteket Akar osztan ne mongiatok hogi nem jrtam Az vagi nem izentem Az Isten élőt ti Adgiatok szamot ezek után Isten velünk Költ egher varában bodogh Aszoni havának 22dik napian 1649 esztendőben idem qui supra" A hódolt falvak továbbra is magyar földesuruk birtokában maradtak, s mind ennek, mind pedig török uruknak is adóztak. A török hatóságok a hódolt birtokokat, ill. jövedel­meiket főként a végvárakban katonáskodó lovas tiszteknek, iszpahiáknak adták hűbér­juttatásként katonai szolgálatuk fejében, mégpedig örökölhetően, és ezek rótták ki és haj­tották be pénzben és terményben a jobbágyok adóját. A török hatóságok lajstromot vezet­tek a hűbérbirtokokról. A magyar földesurak panaszai esetén az egri pasák is e lajstromok adataival igazolták a vitatott birtok hódolását, és közölték, kinek hűbérbirtoka. Ilyen iga­zoló levelet küld például 1633-ban az egri pasa helyettese Borsodmegye ekkor pusztán álló két falva, Szakácsi és Irota ügyében Rákóczi egyik tisztviselőjének: 30 „Minden hozzam illendő dologhban ayanlom kgdnek barátságomat, I(ste)ntől kegdnek io Egesseget keuanunk. 87 1649. jan. 22. AFR fasc. 31. fol. 184. A levelet D. T. beküldte az ifjabb Rákóczi Zsigmondnak Gyulafehérvárra, aki 1649. febr. 8-án ezt válaszolja: „ ... Az Tarczaliakra irt leveletis az Teöreöknek láttyuk, bizonyos dologh elégh keservesen szenvedgyük, és értyük hogy annyira fel kezdett hatni birodalma, mindazáltal az mennyre Isten bennünket seghét, ugyan nem kell hadni, hanem gondot kell reájok viselnünk . . ." (AFR fasc. 18. pali. 5. fol. 399—400.). 38 AFR fasc. 4. pali. 2. fol. 36. Ahmed pasa 1650. febr. 24-én II. R. Gy.-nek ezt irja a hódolt Rákóczi-birtokokról: „...mind az Fénies Portan, mind penigh Eger Végh Varában leuö Hatalmas Czasarunk Régiül ualo Laistromaba, irua ielen uadnak azok az Magiar Orsagban leuö Nagisagos édes Aniadnak Josagi, ezeknek az be irt Jóságoknak. . . Eger Vegh Varában sok Vray uadnak tudni illik az louas es az égés gialogh seregh, nemeliek ollianokis uadnak segeni Vitéz Ispayak, hogi az kenierbe sem ehetnek eleget eiel napal azokért az Jóságokért solgalnak Hatalmas Giőshetetlen Czasarunknak ..." (AFR fasc. 28. pali. 3. fol. 172.). 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom