Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.
falait természetesen eddig is a legkorábbi építkezések közé sorolták. 21 A most folyó feltárások adatai alapján az északi várfal tekintetében némileg módosult e felfogás. A gótikus palota déli falát azonosítottuk a XIII. századi várfallal. 22 A palota mellett feltárt nagyméretű építmény előkerülése az északi várfal korhatározása tekintetében további módosítások lehetőségét vetette fel. 23 Úgy tűnik, hogy a legkorábbi északi várfal vonalát a „torony" déli fala jelölte ki. Erre utal a Tömlöcbastya déli, külső falsíkján — az egykori északi „várfal" nyugati végén — mutatkozó „törés" is. A falsík itt — a „torony" nyugati falának vonalában — kissé északi irányba hajolva éri el a középkori várfal északnyugati szögletét. A toronnyal kapcsolatban még folytatjuk a kutatást, mert az esetleges újabb adatokat igen fontosnak tartjuk a vár építéstörténete szempontjából. A tatárjárást követően gyorsan felépülnek az első lakótornyok, várak, s több torony építéséről említés is történik XIII. századi okleveleinkben. 24 A győri Püspökvár lakótornya is ebben az időben épült, s jelentős méreteivel megközelíti a visegrádi Salamon-torony és az esztergomi vár lakótornyának méreteit. Ezek a lakótornyok megközelítőleg azonos időben — a XIII. század közepe táján — épültek, de alaprajzi elrendezésük tekintetében nagy különbség mutatkozik közöttük. Míg a visegrádi és talán az esztergomi is hatszögletű, addig a győri téglalap alaprajzú. Az emeletek közti közlekedésre az előbbinél csigalépcső, az utóbbinál faltestbe épített, egyeneskarú lépcső szolgált. 25 Az egri torony valamivel kisebb az említetteknél, de a XIII. században épült várakban álló tornyoknál, öregtornyoknál általában valamivel nagyobb (Csobánc, Essegvár, Hegyesd, Hollókő, Léka, Nagy-Sáros, (Saris,) Salgó, Sümeg, Szigliget, Tátika, Trencsén (Trencin), stb.). 26 Az egri vár másik két négyszögletes védőtornya is kisebb (kb. 5 x 5 m) a feltárt „torony"-nál, s azoknak a várfal vonalába eső helyzete is bizonyítja az előbbitől elütő rendeltetést. E két torony a várfalakat erősítette, védte a támadókkal szembem, illetve az egyik egyben kaputorony is volt. 27 A „nagy torony" talán külön állt a várhegy északnyugati szögleténél, meredek sziklákon. A várhegynek ez a része — a nyugati és részben a déli oldallal együtt — a természettől jól védett hely volt a középkorban. A keleti — ahol a székeshegyház állt — és az északi oldal kevésbé, ezek a részek akkor a várhegy magasabb pontjaival közvetlen kapcsolatban álltak. Méretei és a „torony" várhegyen elfoglalt helyzete alapján feltételezhetjük, hogy e maradványok egy XIII. század közepe táján épült lakótorony, vagy öregtorony emlékét őrzik. A Tömlöcbástyában még egy újabb adatot nyertünk az elmúlt évek során. A bástyaudvar délnyugati szögletében feltárt négyszögletes akna kitisztításakor elértünk egy csatorna nyílásáig, amely a déli falban helyezkedett el. A bástyában összegyűlt csapadék e nyíláson talált utat magának a várfalon kívül eső terület felé. A csatorna kifolyónyílása a nyugati várfal és a Földbástya déli falának csatlakozása közelében lehetett. 21 Pataki Vidor: Az egri vár élete. 1. á. 22 Détshy Mihály—Kozák Károly : i. m. 23 Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957—1963) II. Egri Múzeum évkönyve (2.) 228. 24 Gerő László : Magyarországi várépítészet. Budapest, 1955. 119—136. 25 Kozák Károly : Adatok a győri Püspökvár történetéhez. Arrabona 3. Győr, 1961. 33—55. — Kozák Károly— Uzsoki András : Régészeti és műemléki kutatás a győri Püspökvárban Arrabona 4. I—13. 26 A visegrádi Salamon-torony külső mérete kb. 16x30 m, az esztergomi 15x25 m-es, a győri 14x20 m, az egri torony mérete pedig kb. 13 x 14 m. A regéci (12 x 16 m) és a csobánci vár (14 x 14 m) tornya hasonló az egrihez, a salgói ötszögletű torony valamivel nagyobb (kb. 15x18 m), a többi azonban kisebb. 27 A belső vár déli falában helyezkedik el a középkori alaprajzokról ismert két négyszögletes torony közül a kisebb. A déli várfal helyreállítása során lebontott külső, későbbi falvastagítás alól előkerült egy falfülkében Eftei Hippolit püspöknek festett címere, alatta pedig feltártuk egy gótikus bejárat és a csapórács hornyának részleteit. A kutatást Détshy Mihály építészmérnökkel közösen végeztük. 106
