Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

A teljesség kedvéért azonban meg kell mondanunk, hogy a fürdő' közös nagy medencéjében közösen fürdött egészséges és beteg egyaránt, — így történt ez Egerben is, mint mindenütt a hatalmas török birodalom területén. így történt ez Budán is, amint arról, — a különben Egerben is megfordult — Johann Wilden német származású török hadifogoly élménybeszámolójából értesülünk.

15 A KÉT TÖRÖK ILIDZSA Az egri melegvizű fürdők török korszakáról több írás jelent már meg, de szerzőik nem hatoltak a kétségtelenül bonyolult problémakomplexum lehető legteljesebb feltárásáig, nem elemezték és nem vetették össze kellő alapossággal az irodalmilag korábban már közölt forrásanyagot s a levéltári kutatást pedig teljességgel mellőzték. Ebből a hiányosságból eredően azután, például a fürdők számát illetően is, bizonytalanságban hagyták az olvasót. Evlia Cselebi az egri fürdőkről két egymásutáni alcím alatt is közölt szűkszavú, de igen becses adatokat.

36 Először is írt a hévvízű fürdőkről, az ilidzsákról, a kaplidzsákról, majd csak ezután, de új címszó alatt (!) a fürdőkről, azaz a hamamokról, a gőzfürdőkről. Az ilidzsákról világosan és félre nem érthetően megírta, hogy ,, . . . három hévvízfürdője van: egyik a férfiak, a másik az asszonyok, a harmadik az állatok számára..." A szerzők legtöbbje a négy egri fürdőt, a két ilidzsát (az állatok melegvizű fürdőjét nem számítva) és a két hamamot nem tudták topográfiailag elhelyezni a város területén. Akadt olyan kutató is, aki a problémát úgy igyekezett megoldani, hogy kételkedett a Valide Szultána gőzfürdőn és egy ilidzsán túli egyéb fürdő létezésében.'

úl Beható kutatás alá kellett tehát venni, az Evlia-féle leírás nyomán a két hévvízű fürdő létezésének problémáját, — nem utolsó sorban pedig ,,a még hiányzó" egy ilidzsa helyét és sorsát, — hiszen eddig erről egyetlen kutató sem tett említést, mert valamennyi figyelmen kívül hagyta, — török nagyotmondásnak tulajdonította, — a leírásnak ezen részletét. Úgy Bél Mátyás 1735 körül, mint Markhót Ferenc Heves vármegye tiszti főorvosa 1764-ben és Dombi Sámuel 1766-ban határozottan két hévvízi fürdőről adtak számot,

38 de levéltári adatok és térképek is erről tanúskodnak. A fürdőt ábrázoló első és az ismert egyik ilidzsa közelebbi adatainak meghatározása szempontjából döntő fontosságú XVII. századeleji veduta: Georg Houfnagel rézkarca.'^ A szép rajz kartusában egy sokatmondó szöveg olvasható: „Communicavit Georgius Hounaglius acceptum ab alio Ao 1617". A német mester tehát e metszetét mások megfigyelése, közlése, talán vázlata alapján, 1617-ben készítette, tehát annak35 Johann Wilden: Neue Reysebeschreibung eines gefangenen Christen... Nürnberg. 1604. :!li Karácson Imre i. т., 118. I. :

'

7 Balogh György—Zétényi Endre i. т., 31. 1. 38 Bél Mátyás: Notitia Comitatus Hevesiensis. Országos Széchenyi Könyvtár kézirattára. Fol. Lat. 3376. — Markhót Ferenc: De Aquis medicinalis comitatus Hevesiensis . . . EÁL. Heves megye levéltára. Közigazgatási iratok. 1764. Nro. 37. — Dombi Sámuel: Relatio de Mineralibus inclyti comitatus Borsodiensis aquis facta ad Excelsum Consilium Locumtenentiale. Vindobonae. 1766. :ia Georgius Braun et Franciscus Hogenbergius: Theatri praecipuarum Totius Mundi Urbium Liber Sextus. Anno 1618. Közli Barcsav Amant Zoltán: Eger vár és város ábrázolásai. (1567—1900.) II. kötet. Eger. 1938., 22. szám., 6. 1. és 135. ábra. 124