Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Voit Pál: Az egri festészet barokkellenes törekvései

Néhány formát, díszítményt használ csak, — mint díszletnélküli színpadon a jelzést — utalásul arra, hogy itt csupán az ókor művészettörténetének modern átírását, elmés elemzését élvezzük. Egy-egy szögletesre merevedett csiga, metopa, vagy fogazatsor, babérbogyókat rejtő, szabályosan függő feszton, a grisailleből előkelően kirajzolódott mohazöld füzér s a fekete, sötétzöld, májszín márványból előcsillanó aranyozott rozetta, ión fejezetbe bújtatott leveles lánc elég, hogy tudd, az ,,új római stíl" csarnokában vagy! A klasszicizmus mintakincse mintegy varázsütésre ejti hatalmába az Eszterházy számára dolgozó egri művészeket. Nemcsak Fellner Jakab, a líceum építője kap utasítást, hogy a líceum főhomlokzatának faragványait, díszítményeit Plitzner József és Miller János egri mesterekkel az új ízlésnek megfelelően faragtassa ki, de a líceumot díszítendő freskók is a stílusfordulat jeleit tükrözik. De ha tovább akarnók elemezni Eszterházy művészet iránti magatartásában, ízlésében bekövetkezett gyors változást, ennek a fordulatnak érzékelhető tényezőit nem is egyes építészeti mintakönyvek új alaktanának megismerésében, hanem bizonyos tervek vagy személyek impulzív hatásában kellene keresnünk. Az újabb kutatások már rámutattak arra, hogy Eszterházy Károly mily nagyra becsülte Kracker János Lukács — a Bécsből Egerbe telepített festő — szakértelmét, s milyen fontos és irányító szerepet szánt neki.

3 Már 1764-ben átadja neki az egri püspöki palota terveit s rábízza a bejárati kapu bizonyos részének s a cour d'honneure díszkútjának kialakítását. Bizonyosra vehető, hogy oltárterveket, ünnepségek dekorációit és díszleteket is készíttet vele, amint az a kor udvari festői esetében szokásos volt. Kracker, a prágai St. Niklas templom kifestésé óta az „örökös tartományok" egyik legjobb hírű festője. Egerben való letelepedése után azonban — munkától elhalmozva — az egyre inkább önmagát ismétlő, a barokk dagályos formakincsét érzelmes és rutinos retorikával tolmácsoló festő fejlődése megáll; sőt művészi életútja évről-évre, szinte kiszámítható ívben, hanyatlik. Mégis hirtelen bekövetkezett halála előtti évben

1 az egri líceum könyvtárának mennyezetén olyan rendkívüli művet alkot, hogy a rövid idő múltával e terembe belépő Maulbertsch — a kor legnagyobb festője — így kiált föl: „ilyent én nem tudnék".

5 Maulbertsch csodálata azonban nem annak a Krackernek szólott, aki őt festői képességekben aligha lett volna képes felülmúlni, hanem elsősorban annak az újszerűnek, minden eddig látott festészeti műtől eltérőnek, amely az idős mestert itt fogadta. Kracker előadásmódjának e gyökeres változására, a barokk tarka és lobogó köntösének divatos átszabása — Eszterházy feltételezett személyes befolyása — nem látszik elegendőnek, tehát erre más magyarázatot is kell keresnünk. Magát a püspököt ért impulzusok között fel kell ismernünk egy közös újító szellemet, olyant, aki Eger3 Voit Pál: Kracker Egerben. Művészet, 1964. V. évf. 12. sz., 3—7. I. 1 U. itt 7. 1. Markhot Ferenc a hírneves orvos az egri ,,Univerzitás" egykori professzora évek múlva pert indított versenytársa Doslern megyei orvos ellen, azon a címen, hogy halálba küldte Krackert. (+1779. december l-;n, 62 éves korában.) Az irat elmondja, hogy ,,a festő előzőleg mindég Markhot kezelése alatt állott. Jó borivó volt, álmatlanságban szenvedett. Markhot kétszer is tanácsot kért kezelése felől a budai orvosi egyetemtől. E tanács ellenére Doslern álmatlanság ellen ópiumot adott a mesternek, akinek erre karja és nyelve megbénult és rövidesen meghalt". Orsz. Lev. Helytartótanács Lt. Dep. Sanitatis 1785/86. fons. 10. fol. 67. (Soós Imre) 5 Garas Klára: Magyarországi festészet a XV11I. sz.-ban. Bp. 1955. p. 270. Kazinczy Utazásai. 21.1. 166