Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kovács Béla: Eger középkori utcái
К platea Sancti Nicolai megnevezést az 1476-os és 1486-os urbáriumokban találjuk először 83 és a Bakócz kódex is így említi 1493-ban. 84 A XVI. századi összeírásokban mindenütt mint külön városrész szerepel, amelynek külön bírája is van. 85 A Szent Miklós utca a városrész fő utcája volt. A töröktől való visszafoglalás után Platea rascianorum néven említik. 86 Az összeírásból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a mai Széchenyi utca északi végének két oldalán terült el a városrész. Északon a Ráckapu tér, nyugaton a későbbi városfal, kelet felé a patak határolta. Dél felé a Csiky Sándor utca helyén lévő vízfolyásig nyúlt le. Természetes azonban, hogy ilyen nagy mértékű betelepedése csak a hódoltság alatt kezdődött és csak a XVII. század végére érte el ezt a kiterjedését. A XVI. század második felében véleményünk szerint déli irányban nem ért tovább a mai Tűzoltó térnél. SZABAD- VAGY SÓLYOM UTCA, SZABADHELY 1443-ban „cellarium seu foveam lapideam simulcum fondo curie'''' amelyek „in platea sew vico Zabadwcza alio nomine Solyomwcza vacato, civitatis nostre Agriensis a parte aquilonarV fekszenek, a Szűz Mária prépostságnak adományozzák. 87 A Liber Sancti Johannis bejegyzése a Szűz Mária prépostság javai között „unam sessionem colonicalem" említ, amely „in longa platea" fekszik, „habens ab orientem plateam prenominatam, a septemtrione domum Caspari Nagy Péter, a meridionali verő providi Ambrosy ac Martini Afra, ab occasu monticulus cum muro civitatis Agriensis".^ Ez a bejegyzés 1577 körüli állapotot tükröz, mert egy ez évből származó összeírásban a Szabadhely lakói között szerepel Nagy Gáspár Péter neve, 89 de mégis feltételezhetőnek tartjuk, hogy a prépostság XV. században adományozott birtoka még a XVI. században is meg volt. Ezek szerint a Szabad- vagy Sólyom utcát azonosnak vehetjük a Szabadhellyel és a már említett Hosszú utca északi részére tehetjük. A szóbanforgó telek az utca nyugati oldalán feküdt, a telek végében dombba vájt pincével. Ha figyelembe vesszük a Szent Miklós és Szent Mihály negyed határait, akkor a két városrész között, a Hosszúutca két oldalán kell keresnünk a nevezett utca helyét. Segíti a helymeghatározást egy 1444-ben kiadott oklevél, amely szerint a káptalan malmát a segedelem-völgyi karthauzi kolostornak adják cserébe egy másik malomért. 83 LSJ 542. lap. 84 ВС 439. lap. 85 1546: Plathea zent Miklós: episcopi Agriensis; porte: III; pauperes: HU; déserta: V. OL Dicales Conscriptiones XVT. kt. 1. lap. 1549: Zen Myklos wchai: episcopi Agriensis. Portae: IV; pauperes: IV; nova: f. Uo. XVI. kt. 3. lap. 1551 : Platea Sancti Nicolai: In sessionibus inquilinatus inhabitantes : 15. OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 1. 1558: Platea Sancti Nicolai : Haec platea totaliter est déserta a tempore expugnations arcis Agriensis per Turcas. Maksay i. m. 699. lap. 1567: Platea Sancti Nicolai totalyter desolata. In sessionibus huius platea sunt aedificata allodia nobilium. OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 2. 8fi OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 8. 87 EÁL Praepositura BMV. f. 1. n. 5. 88 LSJ 447. lap. 811 OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 3. 87
