Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

A városrész plébániatemplomának helyét a Szent Bertalan apostol kápolna javadalmául szolgáló ház helymeghatározása segít kijelölni. Ez a ház „in piatea Harangozó sub ecclesia S. Demetrii Martyris" áll, „quam domum a parte Meridionali vicinatur strata publica per quam itur ad dictam Ecclesiam S. Demetrii a parte vero Aquilonari quadam via magna intermedia vicinatur domus Plebaniae S. Demetrii". A leírásban szereplő, a házat délről határoló strata publica csak kelet-nyugati futású lehet. A via magna intermedia, amelyben a plébánia háza áll, csak észak-déli irányú lehet, hogy a szóbanforgó házat a plébánia háza északról tudja határolni. Véleményünk szerint a strata publica más nem lehet, csak a jelenlegi Kossuth Lajos utca, mint a Hatvan felől a várba vezető fontos főútvonal. A via magna intermedia ezek szerint csak a mostani Széchenyi utca, amely a város egész hosszában áthalad. Ha figyelembe vesszük az elöljáróban említett szakrális kontinuitást is, akkor a Szent Demeter templom helyét a ferences templom helyére kell tennünk. Bár a városrész határait a forrásokból nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, a terep adottságait figyelembe véve inkább a Kossuth Lajos utca déli oldalától a későbbi városfalig terjedő részt jelölhetjük meg, amelyen a városrész nagyobbik fele elterülhetett. Tekintettel arra, hogy a kérdéses házak hozzávetőlegesen a Liceum környékére eshettek, ehhez a területhez még a Bajcsy-Zsilinszky utca— Jókai utca által zárt részt is hozzáképzelhetjük. HOSSZÚ UTCA Az utcát egy 1550-es educillatio említi először Hozzwcza néven.

69 1562-ben a város hosszuulczai kapu-ját említik.

70 A Liber Sancti Johannis az oltárok jövedelmeinek felsorolásánál Hosszwwcza-nak, longa platea-пак, piatea Hosszuutca-nok nevezi. Kitűnik a felsorolásból, hogy az utca észak-déli futású és egy szakaszán délről észak felé haladva a Szent László oltár, a 11.000 szűz kápolnája, a Keresztelő Szent János oltár, a Szent Márk evangélista oltár és a 11.000 katona kápolna házai állnak.

71 Figyelembe véve a Szent Demeter templom helyének meghatározását, véleményünk szerint ez az utca azonos a via magna intermedia-nak nevezett utcával, amely mint mondottuk, a Széchenyi utcának felel meg. A hosszúutcai kapu a más forrásokban Hatvani kapunak nevezett bejárat. A városon áthaladó utca a város egyik legfontosabb útvonala volt. A közlekedésben betöltött fontos szerepére utal az a tény is, hogy a XVI. században gerendákból és hasított deszkákból készített útburkolattal fedték.

72 Ezt az utcát említi Evlia Cselebi is; leírása és topográfiája a tényleges állapotot tükrözi.

73 69 1550: Educillatio vinorum circa festum natalis Domini. Hozzwcza et Zabadhel: cum magno cubuli: 17 minus pintae 4; cubuli 16 minus pintae 2. OL Fol. Lat. 1180. I. d. 70 Lásd: Történelmi Tár 1881. 746—763. lap. 71 LSJ 465., 474., 479. és 484. lap. 72 1964-ben a Széchenyi utcán leletmentő ásatást végeztünk, mert vízvezeték csövek fektetése közben előkerültek az út maradványai. A nedves, vizenyős részen keresztül vezető út alsó szintjét rőzsekötegek alkották. Az út tengelyére merőlegesen, egymástól 5—6 méter távolságra 30—40 cm átmérőjű fatörzseket fektettek. Erre 4—5 méter hosszú fatörzsek kerültek, az út tengelyével párhuzamosan, egymástól 120—140 cm távolságra, ezt borították be hasított deszkákkal. Nagyobb mennyiségű lópatkó, patkószeg és csizmatalpak darabjai kerültek elő. Ezekkel az út korát hozzávetőlegesen a XVI. század második felére határoztuk meg. 73 Karácson i. m. 118. lap. . 85