Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról
10. Vaspántok. Egymással enyhe tompaszöget alkotva a bal vállnál jutottak felszínre; a kulcscsont felső részén és a felkarcsonton nyugodtak. A sírban mért hosszuk 4 cm; szélességük az ép végüknél 1,6—1,8 cm, feljebb 2,3 cm. Az egyik példány a kiszélesedő részénél a szélen átfúrt. Valószínűleg páncél-lemezek töredékei. Másodlagos rendeltetésük nem ismeretes. (VI. t. 10-11.) 11. Lapos kő. A jobb combcsont felső részén nyugodott. 4. SÍR A sírt a homokbánya lejárati útja alatt találtuk meg, Kovács Elemér mezőőr tájékoztatása alapján, aki a kimagasodó edényt felbukkanásakor azonnal magához vette és a homok kitermelését más felé irányította. Valóban a fej tájékának kivételével bolygatatlan csontvázat találtunk. A sír foltját már a csontváz szintjénél lehetett csak tisztázni. A sírgödör iránya északtól 35°-kal nyugat felé eltért. Az ÉNy-i sírvégről, amely rézsútos levágással elpusztult (a jobb sarka), csak annyit lehetett megállapítani, hogy erős ívben kiszélesedett. A DK-i sírvég igen meredek ívben zárult. Itt kb. 40 cm hosszan párhuzamosan fut a két hosszanti sírfal, egymástól 55 cm-re. Majd a keleti oldal alig észrevehetően kiívelődik, a nyugati viszont további 50 cm hosszúságban lényegében egyenes marad, aztán hirtelenül türemlik kifelé. A DK-i sírvégtől 160 cm-re még lemérhető mind a két sírfal közötti táv: (a felkarcsontok középvonalával egymagasságban) 76 cm. — A gödör alakját szemlélve a 3. sírhoz való hasonlóság szembeötlő. A 3. sírnál is a keleti oldal ívelődik hosszan befelé, s az ÉNy-i sírvéggel szemben a DK-i lényegesen keskenyebb. A sírgödör két oldalát deszkával bélelték ki. Érdekes, hogy csak a DK-i sírvégtől 80 cm-re észlelhető a sírfal mindkét oldalánál fa nyoma, amely végig 9 cm széles. A két deszka nem párhuzamos egymással. 80 cm-nél egymástól való távolságuk 37 cm, 160 cm-nél 47 cm. Hogy a fej felé végig kibélelték-e a gödröt, azt az ÉNy-i lepusztulás miatt megállapítani nem lehetett. A deszka szorosan a keleti fal mellé simult, mig a nyugati oldalon a gödörfal a kitüremléstől kezdve a deszkától egyre jobban eltávolodott. A csontváz a hátán, nyújtott végtagokkal feküdt, de nem a sír hossztengelyében, hanem kissé balra tolódva. A bal alkar és kéz már a sírdeszkát érinti, s a combcsont is attól csak 2—3 cm-re volt. A csontváz jobboldala a törzsnél ill. a karoknál 8—10 cm-re volt a deszkától, a combcsont (a térd) felé már 14 cm-re. A sírban 55—59 éves férfit helyeztek nyugalomra. A jobb alkarcsontok a könyöktől kissé behajlanak és a jobb medence fölé futnak. A jobb kéz a jobb combcsont fején és a szeméremcsonton nyugodott. A bal felső bordák, a kulcscsont, a nyakcsigolyák hiányoztak, a koponya körvonalaiban még kivehető volt. A jobban kiálló lábfejeket is elvitte a földmunka. (6. ábra.) RÉGÉSZETI LELETEK 1. Vascsat. Az elliptikus karikájú és kis négyszögű testű csat az alulról számított második ágyékcsigolyán nyugodott, peckével jobb felé nézett. A csattest alatt massza és bronz szegecs volt. (Restaurálás után csak a karikája maradt fenn). (IV. t. 22—23.) 2. Vascsat. Trapéz alakú, élére állva került elő a keresztcsont jobboldalán, pecekvéggel jobb felé nézett. HL : 3 cm, Sz. : 2,62 cm. 35 (IV. t. 21.) 3. Vaspánt. A téglalap alakú lemez a szegycsont folytatásaként feküdt keresztirányban a legfelső törzscsigolyán. Jobb alsó sarka a jobb kulcscsont alsó széléhez A két vascsat jelentkezésével kapcsolatban 1. 22. jegyzetünket. 40
