Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról

láthatunk. A lyukvédők mintája két félkör alakú vájat (szemek). A pajzs alakú veretek és a nagyszíjvég alatt bronz alátétlapot helyeztek el, a kettős pajzsúaknál ennek nyomára nem akadtunk. A bronz övdíszek egy pajzslemez kivételével mind a deréktájon, annak teljes szélességében voltak találhatók (a szóbanforgó darabot állati bolygatás csúsztathatta a jobb váll mellé). Az öv nagyszíjvége a bal alsó kar könyöktájékán (belül), csaknem függőleges helyzetben került elő. Két darab kettős pajzsalakú lemez a medencenyílás keresztirányú tengelyében a díszített felülettel lefelé, keskenyebbik végével egymással szembe fordulva feküdt. Közöttük volt az egyik lyukvédő (fekvő helyzetben) és egy mandula alakúra hajtogatott bronzlemez. Ez utóbbinak és egy trapéz formára pödrött darabnak az övhöz való tartozása kétséges. A pajzs alakú lemezek keskenyedő (kerekedő) végükkel a lábfejek irányában jutottak felszínre. Mivel ezeknek alátét lapjuk volt, és egy szegeccsel erősítették a szíjra, mint a nagyszíjvéget, ezért elképzelhető, hogy a pajzs alakú díszek kisszíjvégek szerepét töltötték be.

20 A nagyszíjvég hossza 6,55 cm, szélessége a végén 3,8 cm. A pajzsalakú lemezek hossza 3,34 cm, szélessége 2,88 cm. A kettős pajzsúak hossza 4,7 cm. (III. t. 15 — 29, X. t. 2—4.) A két övnek a sírban egymáshoz való helyzetét megfigyeléseink tisztázni tudták. A bronzlemezek közül néhány a csontváz alatt volt, a rozetták közül viszont egy sem. Két esetben a bronz díszek ezüst rozetták alá kerültek, mégpedig úgy, hogy közéjük más tárgy ill. csont ékelődött be. Itt újra emlékeztetünk arra a körülményre, hogy a bronzdíszek (egy bolygatott darab kivételével) mind a deréktájon, s annak teljes szélességében jutottak felszínre, s a bronz nagyszíjvég a várható helyén a deréktájon baloldalt. Az ezüst lemezek a törzs teljes hosszában, de egy kivételével csak középen és baloldalt feküdtek, s az ezüst nagyszíjvég a nyak közelében került elő. Mindebből arra következtethetünk, hogy a bronzdíszes övet a derékra csatolták; az ezüstös övet viszont csak utólagosan helyezték a halottra. A rozettás öv és a tegez helyzetét nézve a kettő között összefüggést kell látnunk. A halott tegezét is a törzs baloldalára fektették fel, s olyan magasan, hogy felcsatolatlan helyzetéhez kétség nem férhet. Csaknem bizonyos, hogy a tegez az ezüst borítású övre volt csatolva, s az övet a tegezzel együtt tették a halottra.1 5. Vascsatok. Egy téglalap alakú csat az egymástól kissé eltávolodott két szeméremcsont között került elő (teljesen széttört). A másik példány kerete lantalakú volt és a bal medencelapát belső szélén, a keresztcsontnál feküdt. — Bár ésszerű az a meggondolás, hogy a két csat a két övhöz való, de csak egy harmadik darab jelenléte valószínűsítené, hiszen csatot nadrágszíjon is viseltek,"

2

'- amely dísztelen kivitelű, s -" A kettős címerpajzs alakú bronzdíszek nagyobbik mezőnyükkel felfelé kerültek elő néhány megfigyelt esetben, s díszített lapjukon többször előforduló állatalakos ábrázolások is ilyen beállításra engednek következtetni. Túlzás lenne azonban mindebből úgy általánosítani, hogy változatok lehetőségét eleve kizártnak tartsuk. Az egyszerű pajzs-alakú típusokat is, az ásatási megfigyelések és néhány lelet figurális díszének értelme szerint csúcsúkkal felfelé képzelik el az öveken. De a tarnamérai I. sírban kivétel nélkül kerekedő végükkel a láb felé találtuk ezeket. Nem lehetetlen, hogy az 1. sírban a kettős mezőnyü címerpajzs-díszek sem az öv gyűrődése révén kerültek a kisebb pajzsukkal egymással szembe fekvő helyzetbe. 11 Csallány Dezső a sima nagyszíjvégű, rozetta díszes szíjazatot az avarkori övek egyik fajtájának tekinti. Szerinte kard nélküli sírban is előfordul (Acta Arch. Hung. 14 [1962] 451.). — Kovrig Ilona már korábban rámutatott arra, hogy a rozettás szíjazat nemcsak kard környezetében jelentkezik a sírban; sőt, elsősorban szerinte az íjtegezekkei hozható kapcsolatba (FA 9 [1957] 129—130.). A fentiek alapján a Csallány által ajánlott kifejezés a rozettás övre: kardszíjazat (Schwertriemen) megfelelően nem indokolt. (Kard előfordult rozettás öv nélküli sírban is). 22 Csallány Dezső az olyan vascsatot vagy test nélküli bronzcsatot, amelyhez nagyszíjvég nem tartozhat, a nadrágszíj tartozékának tartja, míg a derékszíj és a deréköv (Hüftriemen, 34