Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról
azaz a két középlemezhez simulva került napvilágra, hanem azoktól rézsútosan eltolódva. A keskeny, hegyesedő lemezeket, amelyek az avarkori íjkarokat kétoldali szegélyezik, nem találtuk meg; nyilván ennél az íjnál nem is voltak. 11 Az íjkarok csontborításainál az ideg beakasztására szolgáló bevágásokat azokon a széleken láthatjuk, amely irányban a lemezek alsó végei hajlottak, a hajlás pedig kifelé, a középlemezek irányába vezeti a szemünket. Tehát az íjat felajzott állapotban helyezték a halott testére. 12 Az alsó és felső véglemez-párok külső szélei közötti legnagyobb távolság, amely az íj magasságát fejezi ki, a sírban mérve 136 cm volt. 1:i A felső íjkar lemezeinek vége szögletesebb alakú és szélesebb (2,55 cm), mint az alsóké (2,25 cm); az alsó lemezek bevágása tágabb ívű, — mindez arra mutat, hogy az íj idegének be- és kiakasztása az alsó íjkarnál történt. 14 A felső íjkar lemezeinek húr-hossza 25,2 cm, az alsóké 22,6 cm. A felső és alsó íjkar tehát különböző méretű volt. 15 Érdekes, hogy az íjkarok lemezeinek csúcsos vége és a középlemezek csúcsos végei közötti távolságok sem egyenlőek: a felső kartól kb. 3 cm-el kevesebbet mértünk, mint az alsótól. Tehát annyival kevesebb a felső íjkar és a merev íjközép közötti távolság (a rugalmas ív húrhossza), az alsóhoz képest, amennyivel több a felső íjkar húrhossza az alsóhoz viszonyítva. E megfigyelések alapján inkább aszimmetrikus, mint szimmetrikus íjra következtethetünk. 1 " Meg kell azonban jegyeznünk még két adatot. Az íj két karjának lemezei a görbületig egyenlő hosszúak (15,5 cm), innen a hajlat kezdetétől a középlemezek irdalatlan mezőnyének széle (a markolati rész) az íj mind két felén 46,5 cm távolságra van. A középlemezek hossza 24,6 (23,3) cm, a pálcikáé 14,1 cm. A középlemezek irdalás nélküli, domború külső felületének hossza 12,5 cm, szélessége 3,2 cm. A pál11 Cs. Sebestyén Károly megállapítása szerint az avar íjat mindig 11 csontlemez borította, míg a honfoglaló magyar íjon legfeljebb 6, de sok esetben csak két (markolati) lemez-borítás volt, ha ilyet egyáltalán alkalmaztak. (Dolg. 8[ 1932] 179.). A tarnamerai sírlelet alapján bizonyosra vehető, hogy az avarkori íjak csontborításainak mértéke is különböző volt. 12 Az összetett íjak íve, mint az avaroké, az ideg kiakasztása után az ellenkező oldalra lendül (visszacsapódik); tehát nyugalmi állapotban a sírban lelt íjak középlemezeinek rövidebbbik éle kifelé néz, az íjkarok lemezeinek hajlata pedig befelé tart. 13 Cs. Sebestyén Károly 110—130 cm közötti íjmagasságokat mért (Dolg. 6 [1930] 202.). Horváth Tibor az üllői temető 21. sírjának íját 160 cm magasnak találta. (Az üllői és a kiskőrösi avar temetők. AH. 9. [1936] 21.). — Csallány Dezső a Szeged környéki kora-avarkori temetők sírjaiban 127. 138 és 148 cm magas íjakat talált. A Deszk Sz. temető 8. sírjában nyugalmi állapotban feltárt íj méretére vonatkozó adatokat tartotta a legmegbízhatóbbaknak; 130 cm magasságot mért. (FA 1—2 [1939] 148—149.). — Josip Korosec a bogojevoi későavarkori íjakat nyugalmi helyzetben 130—140 cm magasoknak találta. (RAD 8 [1959] 117.). — Ahhoz, hogy időrendi és etnikai szempontból az ijméretekben típusokat különíthessünk el, nemcsak több adatra lenne szükségünk, hanem a kutatóknak azonos mérési módszerekkel kellene dolgozniuk, és egymással meg kellene egyezniük, abban, hogy a nyugalmi állapotban feltárt íj és a felajzott helyzetben találtak méretei között milyen átszámítási kulcsot használjanak. 14 Csallány Dezső figyelte meg először, hogy a sírban feltárt íjnak mindig az alsó karja a keskenyebb, ez a lekerekítettebb végű, s kerek bevágású, ahol az ideg be- és kiakasztása történhetett. (Csallány, i. m. 149.). 15 A felső és alsó íjkarok különböző hosszára is Csallány mutatott rá először. Szerinte a kora-avarkori íjak felső karja 3 cm-el hosszabb, mint az alsóké (Csallány i. m. 149.). — Kovrig Ilona is ekkora küönbséget mért a csengődi íjkarok csontlemezeinek hossza között. (Arch. Ért. 73—75 [1946—48] 341.) Josip Korosec 2,5—5 cm hosszkülönbségeket mért az átala vizsgált példányokon (i. m. 117.). — 16 Kérdés, hogy az ívek húrja közötti 3 cm különbség elegendő-e ahhoz, hogy aszimmetrikus íjról beszélhessünk. Csallány Dezső szerint a kora-avarkori íjak mind szimmetrikusak voltak. Kovrig Ilona a csengődi kora-avarkori íj csontlemezeinek a sírban talált helyzete alapján viszont aszimmetrikus íveket feltételez. 32
