Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Dancza János: A felszabadulás dokumentumai az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori gyűjteményében

A FELSZABADULÁS DOKUMENTUMAI AZ EGRI DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM LEGÜJABBKORI TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉBEN A történelmi átalakulás eseményeinek forgatagában nem igen gondolhattunk arra, hogy összegyűjtsük és megó'rizzük az összeomló rendszer maradványaiként előttünk heverő anyagot. Más, égető problémák megoldását bízták ránk, ami mara­déktalanul igénybe vette minden időnket. Az anyag pedig, ami azokban az időkben előttünk hevert, az idők múltával egyre távolabb kerül és összegyűjtésük mindig nehezebb lesz. Azért így is maradt ezekből a mozgalmas időkből tárgyi és okmányanyag, mert vannak emberek, akik nemcsak a személyükkel kapcsolatos dolgokat őrzik meg, hanem gyűjtőszenvedélyük sokkal tágabb körre terjed. Mintha megéreznék, hogy a társadalmi változásokat tükröző és a maguk korában szinte értéktelen papírok, képek vagy tárgyak később egy-egy korszak beszédes bizonyítékai lesznek! Ilyen gyűjtő volt Egerben Sugár Andor drogista. Az ő szenvedélyének köszön­hető, hogy gyűjteményünk a felszabadulás időszakából 52 darab falragasszal rendel­kezik, amit a plakátragasztótól kért, vagy egyszerűen a falról, a hirdetőtábláról szedett le. Egyszer elő is állította a rendőrség a „plakátszaggatót" és csak gyűjte­ményének köszönheti, hogy megúszta büntetés nélkül. DOKUMENTUMOK A FELSZABADULÁS ELŐTTI TERROR IDEJÉBŐL A felszabadulást közvetlenül megelőző időszakból kevés dokumentum maradt meg. Ennek egyik magyarázata maga a terror, amit éppen azért nem tudunk kellő­képpen dokumentálni, mert a terrornak kitett személyek megfélemlítettségükben a velük szemben alkalmazott intézkedésekre vonatkozó dokumentumokat is meg­semmisítették. Természetesen a kevés megmaradt okmány annál értékesebb! A fasiszta terrort Magyarországnak a II. világháborúba való belépése fokozta. Ennek az volt a célja, hogy a háborút ellenzőket megfélemlítsék. E korból erednek e sorok írójának négy és fél hónapi vizsgálati fogságára vonatkozó dokumentumok. Idézések (61. 306, 61. 307, 61. 320 ltsz.) és a szabadlábrahelyezés alkalmával kapott elbocsátó levél (61. 305 ltsz.). Ilyenek a mártírhalált halt Ankli Józsefnek 1944-ben az internálótáborból feleségéhez intézett levelezőlapjai (61.572, 61.573, 61.574, 61.575 ltsz.) és az ugyancsak mártírhalált halt Kuzman János levelezőlapja feleségéhez (62.34 ltsz.). Érdekesek azok a táboripostai levelezőlapok, amelyeken Mácsai János, a munkásmozgalom régi harcosa, előre megbeszélt jelekkel írt haza feleségének. E lapok segítségével a cenzúra megkerülésével közölte tartózkodási helyét és hírt adott bizonyos eseményekről (61.308—61.316 ltsz.). A 61.310 leltári számú lapot Mácsai János fia írta apjának és rajta megbeszélt, ma már humorosnak ható módon jelezte, hogy Egert orosz repülők látogatták meg. 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom