Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

1906-ban a lakóházak számában nincs változás, de a feljegyzésekből többet következtethetünk ezek használatára, mint korábban. A Tucsu had telkén pl. 5 lakóház van (9., 10., 11., 12., 13. hrsz.), de ebből csak kettőben lakik már Tucsu (9 — 10.), kettőben más eredetű Kovács (Asszony és Bari), egyben pedig hajdani úrbéres: Farkas Bugyi Jánosné. A Tucsu hadnak egyébként a telekkönyv szerint 9 férfi tagja van, de önálló birtokosként 3 nőt is megemlít. Három férfi a 10. sz. házban, kettő a 9. sz. házban lakik, a többiek kirajzottak az ősi telekről és vagy más Kovács had telkére, vagy hajdani úrbéres telekre költöztek. A Bánó had 1906-ban 4 férfiből és 3 nőből áll, akik nagyobb része a telken is lakik; de egy házban, mely korábban a Csitri hadé volt, most idegen, Kovács-Csődör nevű lakik. Két férfi viszont együtt lakik egy hajdani úrbéres telken, a falu délkeleti szélén, ahol külön kertjük is van. — A Matyó had csak két férfiből és két nőből áll, akik a telken laknak, de a korábban birtokolt 4 lakóházukat más eredetű Kovács és nemes Kelemen családok foglalták el A számában csökkenő és elszegényedő tendenciát mutató család egyetlen tagjának van már csak kertrésze a Matyó-kertben is. A többi, a Matyó haddal rokon család 1906-ban is itt lakik a régi telken, leginkább 1 — 1 kis házban, melyhez különálló kert, vagy kertrész járul. A nemes Kelemenek, a Kelé had telkén 1888-ban 15 lakóház áll (168— 186. hrsz.), de egyikben 5 család is lakik. A Kelemenek mellé több idegen is beköltözött, így 3 Kovács (Gunár, Péter, Barna), és 1 — 1 Ferencz, Vass, Gőböly, Farkas családot is találunk közöttük. A Gőbölyökről tudjuk, hogy armalista jogállású kovácsmester volt a birtokszerző, de a többiek — még a nemes származású Kovácsok is — feltehetően zsellérként kaptak helyet a telken. 1906-ban 10 lakóházat a Kelemenek laknak, 6 házban idegenek, egyben pedig kocsma van. A Kelé hadból kertje volt a Nagykertben a Kopott, Petrók és a Doskó családnak. A Gőböly család valószínűleg a telekrésszel együtt jutott egy csűröskert birtokába a Nagy-kertben. Tanulságos a két Kovács-Csikós testvér — Máté és Mátyás — térhódítása Mikófalva belterületén. 1888-ban még egyetlen Csikós családfő szerepel a telekkönyvben, Mátyás néven, aki feltehetően az 1906-ban szereplő két testvér apja volt. Mindenképpen ő kezdte a vagyonszerzést, mert nevén van a 4. hrsz. nagy telek a templom mögött (hajdan Bekény kert), 4 kisebb ház a Nagy-kerttől keletre, ugyanott két kert és több kis ház a falu különböző pontjain. Két fia már sokkal nagyobb belterületet mondhatott magáénak. Máténak a 4. hrsz. nagy telek mellett 11 háza és kertje van, melyek 1888-ban még különböző ragadványnevű nemes Kovácsok tulajdonában vannak, Mátyás apjától örökölhette a templomtól északra eső területen a 4 kisebb házat és 2 kertet, de hozzá vásárolt még ugyanott 3 kis házat és egy csűröskert felét. Ezeknek az ingatlanoknak korábbi tulajdonosai is nemes Kovácsok voltak, Peske, Ruha és Turmándi ragadványnévvel. Úgy látszik, hogy a házak régi tulajdonosai azután, hogy azokat Csikós megvette, még egy ideig a házban laktak és csak később, a parcellázás után költöztek el. A Matyó hadtól keletre, az út másik oldalán fekszik a nemes Kovácsok másik nagyméretű, az írott forrásokban Alsó-Kovács néven emlegetett telke. A telek már 1748-ban a Kovácsoké, de a vele szomszédos, keletre eső telek már urbáriális volt éppen úgy, mint a következő, mely a patak partjáig nyúlt le. A XIX. sz. végére a Kovácsok különböző hadjai e két úrbéri jogú telket is megvásárolták, úgyhogy akár ma, akár az utolsó két kataszteri felvétel idején ezeket a tulajdonosok alapján elkülöníteni már nem lehetséges. A régi Kovács telek számos lakója közül jelentőségre az Asszony had emelkedik ki, mint vezetője és talán szervezője a vele közbirtokos Kovács családoknak, melyek feltételezhetően vele közös eredetűek. Erre vall egy 1856-ban kelt birtokleírás az itt említett Kovács hadak földbirtokairól, mert 221