Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

sem lehetséges. Azokra a közlésekre vagyunk tehát utalva, melyeket a térképes ábrázolás nyújt, mert a szöveges melléklet csak annyit tesz hozzá, hogy hol van ,,kert", ,,rakodó kert" és „istálló". A térképen elsó'nek az tűnik szembe, hogy a település sokkal szélesebb, és hoszszabb, mint a korábbi ábrázoláson. így válik érzékelhetó'vé az 1829 — 30. évi regulationak az az eredménye, hogy a belterület mintegy kétszeresére növekedett. A beitelkek gyarapodása és így a belterület kiterjedése a következő részeken észlelhető. Az Egercsehibe vezető út északkeleti oldalán akkor csak két telek volt, most egész sor látszik. A másik, nyugati sor északi része, melyet köz választ el a régi falutól, újnak látszik. A templomtól nyugatra és északnyugatra eső kertek lehetnek a nemesek sokszor emlegetett foglalásai és számos új kert jelenik meg a falu déli részén, a hajdani szántóföldek helyén. A ,,kert"-nek nevezett beltelek, melyből 79-et tüntet fel a térkép, leginkább a település szélein található, de akadnak ilyen kertek a Kelé hadban, vagy az attól délre fekvő Kovács telken, illetve még onnan kelet és északkelet felé is. ,,Rakodó kert" csak a falu déli és nyugati részén van 4 db, „istálló" pedig a nyugati kertek között egyetlen egy. Nem tudhatjuk, hogy a három típus között voltak-e egyáltalán különbségek, vagy a lajstromot író tisztviselő nevezte csak másképp ugyanazt a fogalmat. A kertek adásvételéről 1850-ből van az első adatunk, amikor a korábban úrbéres Farkas család több tagja (Gőzi, Bugyi, Basa és Dungó melléknévvel) a régi kiváltságosok szokása szerint örökbevallást tesz az egri káptalan előtt : ,,mi köz megegyezéssel eladtuk az Örhegyaly nevezetű kertünket Mikófalvi lakosnak Nagy Kovács Jánosnak ... 150 vforintokért örökösen, szomszédgyai felülrül Vas István alolról Nemes Asszony Kováts János". A terület, melyet lentebb „fekvő kert"-ként emlegetnek, a falu déli szélén feküdt.

97 A három legnagyobb méretű nemzetségi telek közül az egyik, a Kovács-Matyó hadé még csaknem egyben, osztatlanul áll, de a másik kettő már több telekkönyvi számot visel. A Kelé had telke pl. 12 részre osztott, az alsó Kovács hadé (Asszony had) pedig 16 felé aprózódott. Meglepő, hogy e két utóbbi nemzetségi telken kertek is vannak, mert az itt lakó családoknak megvoltak a falu szélén elhelyezett szérűskertjeik is. Azok a kertek viszont, amelyek 1748-ban a templomtól nyugatra, a két Bekény nevén álltak, térképünkön már lakótelkek, feltehetően azoknak a zselléreknek a telkei, akik olyan közel építkeztek a templomhoz, hogy veszélyeztették annak épségét és biztonságát. FELMÉRÉS A XX. SZ. FORDULÓJÁN Az időrendben ez után következő, 1888-ban készült kataszteri térkép alig hoz változást az előzőhöz viszonyítva, ami a település kiterjedését, a belterület beépítettségét illeti. Új és eddig még sehol nem ábrázolt adatokat közöl azonban ez a felmérés a telkek használatának módjáról, mert az építményeket is feltünteti. Az épületek jelölésében két színt is használ: pirosat általában a lakóházak esetében és sárgát gazdasági épületek, elsősorban a csűrök jelzésekor. A térképhez jelmagyarázat nincs, a szöveges leírás pedig e színek használatára nem tér ki, ezért csak sejthetjük, hogy a sárga színnel a fából készült épületeket kívánták jelölni. Az udvarokat és a lakóházakat, valamint a kerteket telekkönyvi számokkal látták el, melyek segítségével a telekkönyvben a kérdéses ingatlan közelebbi adatait is meg lehet találni. Némi ,J7 Uo.: Egri Kápt. Hiteleshelyi iartok. YY Prot. No. 351. 215