Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kovács Béla: A noszvaji templom festett famennyezete
A NOSZVAJI TEMPLOM FESTETT FAMENNYEZETE Az Egertől mintegy 10 km-re ÉK felé fekvő Noszvaj község románkori templomát 1928-ban lebontották. 1 A reformátusok által használt templom mennyezetét díszítő festett fatáblákat leszedték és a miskolci Herman Ottó Múzeumba szállították, mert a község akkor Borsod megyéhez tartozott. A múzeum leltárkönyvének bejegyzése szerint 90 darab deszkalap, 27 darab fél deszkalap és keret és 1 csomó kis darab került a múzeumba. 2 A nehéz raktározási körülmények miatt az amúgy is rossz állapotban lévő deszkák tovább pusztultak. 1962-ben az egri Dobó István Vármúzeumba szállítottuk át a töredékeket, ahol restauráltattuk ezeket és a várban álló, helyreállított gótikus palota egyik emeleti termének mennyezetén helyeztük el. 3 A felerősítésnél arra törekedtünk, hogy az eredeti elrendezést a leghívebben kövessük. Ez azonban csak részben sikerült, mert a terem mérete csak 32 tábla elhelyezését engedte meg. A téglalap alakú, nem egyforma méretű táblák 1 4 sorban helyezkednek el úgy, hogy minden sorban 8 — 8 darab van a hosszanti oldalával egymás mellett. A mennyezet eredeti kiosztása szerint 5 sorban 8 — 8 mező volt, mint ezt a lebontás előtt készült fényképen megfigyelhettük. 5 A fényképről az is megállapítható, hogy már akkor is 3 darab festetlen vaktábla volt. Egy-egy tábla 3 szál deszkából áll. A Herman Ottó Múzeum leltárkönyvi adatait figyelembe véve a mennyezet mind a 40 tábláját ide szállították. Restaurálni azonban csak 34 darabot lehetett. Ha ehhez 1 1928. március 24-én Bodnár Béla noszvaji lelkész jelentette az esperesnek, hogy a templom bontását megkezdték, de a Műemlékek Országos Bizottsága a munkát leállította. Később mégis engedélyezték a bontást, mert a templom nem szerepelt a műemlékek jegyzékében. Tiszáninneni református egyházkerület levéltára, Sárospatak (a továbbiakban: Sárospataki lvt.) A noszvaji gyülekezet iratai. 2 Herman Ottó Múzeum, Miskolc. A régiségtár jegyzéke T. 1929. 8049. leltári szám. — A miskolci múzeumban őrzött levéltári anyag és a megyaszói mennyezet áttekintésében nyújtott segítségéért Komáromy József megyei múzeumigazgatónak ezúton is köszönetet mondok. 3 A restaurálási munkát Kapós Nándor, a Magyar Képzőművészeti Főiskola restaurátor tanszékének vezetője irányításával 1963. nyarán Bárányi András, Botond Károly és Ravasz Lajos hallgatók végezték. A korábban paradiklórbenzolban elgázosított táblákat tisztítás után műgyantával itatták át, hogy a korhadó részeket megerősítsék. Ezután a deszkákat kazeines ragasztóval farostlemez lappal borított léckeretre ragasztották és a festés hiányzó részeit vonalkás technikával egészítették ki. A táblákat a terem mennyezetére függesztett gerenda-rácsozatra erősítették és az egyes mezőket profilos keretlécekkel választották el egymástól. A lécek összefutását egy-egy, az eredeti alapján rekonstruált, fából fűrészelt, négy szirmú festett rózsa takarja. 4 Keskenyebb oldala mindegyiknek 104 cm, hosszabbik oldaluk: 8 darabnak 173 cm, 4 darabnak 174 cm, 5 darabnak 175 cm, 5 darabnak 184 cm és 10 darabnak 198 cm. 5 Az Országos Műemlék Felügyelőség fotótára: 18.819 és 18.820. sz. képek. A bontás közben készült kép: 2442. sz. 10 Az Egri Múzeum Évkönyve 145
