Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

betartásában nyilvánul meg".

26 Találóan írta Andreas Baccius Élpidianus, a törökök magyarországi fürdőiről szólva, 1571-ben Velencében megjelent munkájában, hogy a mohamedánok a vizet Isten különleges ajándékának tekintik, úton-útfélen mosakodnak, mintha bűneiket akarnák lemosni.

27 AZ EGRI TÖRÖK HÉVVÍZŰ FÜRDŐK, A GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN A XV. századi európai népek előtt rendkívüli becsben állottak a gyógyforrások, mivel „azoknak természetfeletti erőt tulajdonítottak".

28 A törökök is megbecsülték a gyógyvizeket. Evlia Cselebitől tudjuk, higy kivált a gyógyhatású vizekkel rendelkező törökországi helységekben, mint például Burszában, az Olympos hegység északi lejtőjén fakadó hőforrásoknál, nagy számban épültek fürdők. Részletesen le is írta, hogy az egyes gyógyfürdőket milyen betegségek esetében és milyen módon kell használni.

29 Ezek a fürdők elsősorban nem tisztálkodási, vagy rituális célokat szolgáltak, hanem az erre a célra szolgáló helyiségekben, vagy fürdőfülkékben, a már megmosakodott fürdőlátogató betegsége kezelését végezte a medence vízében. Az álló vízben, így az ilidzsák medencéjében való mosakodást szigorúan tiltja a mohamedán vallási előírás, mivel alkalmatlan a test rituális letisztítására, amelyre kizárólag folyó vizet szabad használniok.

30 Az egri thermák gyógyvízét is a korabeli gyógyítás szolgálatába állították a törökök. Igen becses adataink vannak a gyógyforrásra telepített török fürdők therápiai vonatkozásairól. Evlia Cselebi írta 1664—65. évi egri útja tapasztalatairól: ,, . . . Némi tekintetben hasznosnak bizonyultak, a rühességet és a frengi („francos", vérbajos, lueszos — S. I.) megbetegedéseket gyógyítják . . ."

31 Ezek az első gyógyászati adatok, melyek az egri hévvíz therápiai hatására, illetve felhasználására vonatkoznak ! Mivel a vérbaj ebben a korban igen heveny formában, járvány szerűen, meglehetősen nagyszámban szedte áldozatait,

32 joggal feltehető, hogy ha konkréten e betegség ellen nem is fejtett ki az egri melegvíz gyógyító hatást, — azonkívül, hogy a vérbajos fekélyeket jótékonyan befolyásolhatta,

33 — de a gyógyvíz híre folytán, a különböző betegségek ellen gyógyulást kereső nagy tömegek fordulhattak meg az egri ilidzsák falai között. A különböző bőrbetegségek, a rühösség is, e korszak egyik legelterjedtebb betegsége volt, a kezdetleges higiénés viszonyok révén. Evlia Cselebi szerint, minden törökországi gyógyfürdőnek saját előírása volt, mely szerint a fürdőszolgák a betegeknek a forrás vizének használatát kizárólag engedélyezték.

31 Feltehetően, Egerben is hasonló volt ezen a téren is a helyzet. № Karl Klinghardt: Türkische Bäder. Stuttgart. 1927., 5. 1. •' Andreas Baccius Élpidianus i. m. 262. I. 28 Joseph Vinz. Melion: Geschichte der Mineral-quellen des österreichischen Kaiserthums. Prága. 1847., 61. 1. 29 Karl Klinghardt i. m. 8. és még számtalan 1. 30 Kari Klinghardt i. m. 5. és még számtalan 1. 31 Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1664—1666. Budapest. 1908., II. kötet., 118. 1. 3- Dr, Somogyi Zsigmond: A syphilis epidemológiája. Gyógyászati Közlemények. 1944. 7. szám. 75. 1. 33 Dr. Schulhof Ödön kandidátusnak, a Balneológiai Kutató Intézet igazgatójának, a Hidrológiai Társaság, Egerben, 1962. november 8-án tartott balneológiai ankétján elhangzott előadása. 34 Kari Klinghardt i. m., 8. 1. 123