Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

méretével, s az előtte húzódó csúcsíves folyosó homlokíveinek pazar ritmusával korában is az ország legjelentősebb lakóépületei közé tartozhatott, ma pedig egyetlen ilyen nagyszabású emlékünknek tekinthető. Érthető tehát, hogy egy ilyen magas színvonalat képviselő lakóépületet a királyi udvar részére készített pompás kályhákkal és padlóval azonos készítményekkel rendezték be egykor. RENESZÁNSZ KÁLYHÁK Az egri várban álló gótikus, új püspöki palotán, amelyet János püspök .,örök emlékezetüT építtetett maga és utódai kényelmére, a XV. század végén, XVI. század legelején változtatások, alakítások történtek. Az új püspökök, új gazdák kedvükre alakították azt. A nagy termeket részben megosztották, s az újabb, divatos stílusnak 12. ábra. A gótikus palota emeletének Ny-i terme mögötti fűtőfolyosó megfelelő reneszánsz ajtókat és ablakokat készítettek. A palota régi, már többször is javított gótikus kályháit újakkal cserélték fel.

17 Ekkor osztották meg az emeleten a nagy Ny-i termet is. A Ny-i rész bejárata a régi maradt, a K-i rész pedig a régi bejárat melletti gótikus ablak átalakításával új, reneszánsz bejáratot kapott. A két bejárat közé esett a nagy termet megosztó válaszfal. Az új bejárat miatt jelentőségét vesztette a szemben lévő gótikus ajtó, s így nyugodtan beleépíthették az újonan kialakított szoba részére szükséges kályhát, hisz mögötte csak egy fűtőfolyosó volt még ez időben (12. kép). E folyosóban jól láthatók a kályhák fűtőnyílásai, amelyeknek 17 Détshy Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésein . . . (II.). Egri Múzeum Évkönyve. II. 155. 105