Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

2. ábra. Oroszlános kályhacsempe töredéke. Egri vár. XV. sz. rózsa alsó, nagyobb részének nyolcoldalú szárát csaknem sértetlenül, a szépen formált leveleket nagyobb töredékekben találtuk. A szár és az egyik levélrész egy helyen illeszkedett, így az alsó részt hitelesen kiegészíthettük (4. kép).

1 Az aránylag nagyméretű keresztrózsát először épületdísznek gondoltuk, amely a palotának védettebb helyén volt. Korábban már találtunk a Tömlöcbástya K-i felében hasonló, sárga homokkőből faragott épületdíszítményeket.

5 Ilyen keresztrózsák díszítik a kassaidóm É-i kapuját, amely a XV. század elején készült, de hasonlókat találunk a Ny-i homlokzaton is. Az ÉNy-i sarkon álló kis lépcsőtorony bejárata felett évszám jelzi is (1462) készítésük idejét (5. kép). Ez az épületdíszítés igen kedvelt volt a XV. század ban. A bécsi várkápolna (1447 — 49) szentélyének külső, alsó párkányán kereszt4 A felső rész teljes magassága 15,0 cm, a száré 8,7 cm. A csúcsrész átmérője 8 cm, a szárban lévő lyuk átmérője 1,3 cm. Leltári száma V. 65.7.1.1. Az alsó rész (6. kép) teljes magassága 13,8 cm, a száré 11 cm. A leveles, díszes tetőrész mérete 21,5x22 cm, a szárban lévő lyuk átmérője 3,1 cm. Leltári száma V. 65.7.1.2. 5 Kozák Károlv: Az egri vár feltárása (1957—62). Egri Múzeum Évkönyve I. (1963) Eger, 1963. 137. o., 70. kép. 7 Az Egri Múzeum Évkrtnyve 97