Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Détshy Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésein (1493–1596) II.

ÖSSZEFOGLALÁS Forrásaink az egri várnak 1493-tól 1596-ig terjedő, a török hódoltság eló'tti évszázadáról ugyan hézagos, de sok tekintetben mégis átfogó képet adnak. Ennek alapján az építkezésekre és az ezeket végző munkásokra és életükre vonatkozólag néhány szempontból általános következtetéseket vonhatunk le. Az egri vár építkezésein, főként a XVI. század második felében alig találunk helybeli mestereket és munkásokat. Ennek oka az, hogy az egyházi fennhatóság alatt álló városban a várban kínálkozó bőséges munkalehetőség ellenére a földesúri elnyomás miatt számottevő iparosréteg nem fejlődik ki. Eger úrbéri összeírásai a XVI. század második felében alig sorolnak fel egy-két iparost, ezek is nyergesek, szíjgyártók, lakatosok stb. Ugyanakkor Heves és Szolnok megye közelebbi városaiból, Gyöngyösről, Hevesről, Jászberényből ismételten jönnek Egerbe különféle mesterek. E városok szabadabb státusa tette lehetővé iparosok megtelepedését és boldogulását még az állandóan fenyegető török veszély idején és e települések Egernél csekélyebb védettsége mellett is. Eger lakossága a püspök és káptalan földesúri fennhatóságát mindig boldogulása akadályának tekinti, és a török kiűzése után nyert szabad királyi város státusáért szívós küzdelmet vív a visszatérő püspöki elnyomás és függőség ellen. A XV. század végén Bakócz Tamás püspöksége alatt az udvartartás az építkezéseket még saját alkalmazottaival igyekszik lebonyolítani, és csak a nagyobb és sürgős munkákhoz vesz igénybe városi vagy távolabbról jött mestereket. Estei Hippolit idejében, nyilván esztergomi és budai udvartartásának korábbi kapcsolatai révén a nagyobb építkezésekhez, így a székesegyház helyreállításához Pestről és Budáról hívnak mestereket. Mint láttuk, innen fogadnak fel ácsokat, de harangöntőket, orgonakészítőt, stb. is itt keresnek, és az építőanyagok jelentős részét is itt szerzik be. A felsőmagyarországi városok mesterei és termékeik alig szerepelnek e kor számadásaiban. Ennek az orientációnak köszönhető, hogy Eger a magyarországi reneszánsz művészet központjávalJut kapcsolatba, a Pesten és Budán működő olasz mesterek alkotásai is elkerülnek ide, sőt egy-egy olasz művész, például egy aranyműves, egy ideig Egerben is dolgozik. A Budán virágzó reneszánsz művészet hatása ebben az időben erősödik Egerben, és Észak-Magyarország felé innen is továbbsugárzik. A XVI. század közepétől folyó építkezések már az ország gyökeresen megváltozott helyzetét tükrözik. A várak megerősítése és korszerűsítése, amit Egerben az 1530-as évek végén még a püspökség, a 40-es években pedig a várat birtokába kerítő Perényi és kapitánya végeztet, ekkor már központi feladattá válik. A munkálatok irányításáról hadiépítészek kiküldésével, kiviteleztetéséről pedig gyakorlott mesterek 175