Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Rozsnyói Márton: Az 1961–63. években talált új ősnövénylelőhelyek Eger környékén

1961 tavaszán Dédes tapolcsány környékén kutattam új lelőhely után. Ezen a környéken, nevezetesen a falutól észak-keletre a Halabuka-tetőn eléggé gazdag növényes lelőhelyet ismerünk. Ettől keletre kb. másfél kilométerre, a dédestapolcsányi templomtól kiinduló és az Ortás-tetőhöz vezető földúttól keleti irányban egy kb. 50 m széles vízmosás kezdődik. A vízmosás fenekén vulkáni bombatömbök hevernek. A völgy falában konglomerát réteg alatt közvetlenül szürke andezittufa és sárgás tufitos réteg fekszik. Benne jó megtartású, szép erezetű levéllenyomatok. Ez az új lelőhely Gulyadéllő néven szerepel. 1962. szeptember 12-én 3. Dédestapoksány környéki lelőhelyek Dédestapocsányon, a régi halabukai szarmata növényes lelőhelyen gyűjtöttem. Visszatérőben kerülővel kikapaszkodtam egy csupasz fehérmárgás oldalra, ahol a márgás talaj tufitrétegekkel kevert. A 80 cm vastag sárgás tufitréteg tele van levéllenyomatokkal. Ez a lelőhely a Mocsolyamál. Azóta már Andreánszky Gáborral és Sz. Cziffery Gabriellával is gyűjtöttünk itt. A lenyomatok elég jól kirajzolódnak, sajnos azonban, legalább eddig, csak kevés fajt sikerült belőlük kimutatni. 1962. június 20-án Bánfalva környékére mentem új fosszilis növény lelőhely kikutatására. Az első nap teljes sikertelensége után másnap a falut elhagyva, sűrűsödő homokba vájt pincék előtt, délkeleti irányban haladtam tovább. így eljutottam az ún. Patakos-gödörbe. Ennek az eleje még nagyon mély, feneke homokos. Benne kis erecske folyik. Néhol kilátszanak a tortonai rétegek, majd a vízzel együtt azok is megszűnnek s lávabombás dácittufa törmelékek hevernek szerteszét. Aztán előbukkan az első andezittufa feltárás, mely mintegy 30 m hosszú és 3 m magas. Első látásra biztatónak mutatkozik, látni, hogy vízbe rakódott le laza állapotban és évmilliókon keresztül megszilárdult. Felülről kezdve centiméterenkint átkutattam, de levélnyom nincs benne sehol. A gödörben továbbhaladva és szobanagyságú kőtömbökön keresztülkapaszkodva végül elértem a vízmosás kettéágazásához. Jobbrakanyarodva alig haladok 100 métert, amikor egy nagyobb feltáráshoz érek és bár ez annyit sem ígér, mint az előbbi — itt nem látszanak az andezittufában a vízben lerakódott rétegek — mégis kellemes meglepetés ér. Pár métert kapaszkodva a meredek falon, leemelem az első tufadarabot: benne szép levéllenyomat. A lelőhely megvan és gazdagnak ígérkezik. A feltárás a következő évre maradt. 47