Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumok 1963. évi munkájáról

kiállításaink legnagyobb része korábban, még a tanácsi kezelésbe adást megelőzően készült. Egerben a kazamaták, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a képtár, a népművészeti-természettudományi kiállítás látogatóinak száma 339 052 volt, mintegy 15 000 vezetéssel, melynek túlnyomó része a kazamatákra és a Gárdonyi Emlékmúzeumra esett. A gyöngyösi Mátra Múzeumnak a Mátra-vidék természetrajzát, néprajzát, újkori történetét és szőlőkultúráját bemutató kiállítását 11966-an látogatták. A tarnamérai helytörténeti gyűjtemény látogatottsága alacsony ugyan, de tapasztalataink szerint helyileg jelentős: nemcsak Tarnamérán, hanem a környéken is segítséget nyújt az általános iskolai oktatásnak azzal, hogy ezt az eredeti és helyi anyagot a történelem tanítása során be lehet mutatni. A megyei szervezet keretei között 1963-ban egyetlen új állandó kiállítás nyílt meg, a parádi palóc ház. A Párád község, Sziget u. 10. sz. alatt fekvő telek udvarrészét megvásároltuk a rajta lévő lakóházzal, ólas csűrrel és sertés óllal ; az Országos Műemléki Felügyelőség a műemléknek nyilvánított építményeket helyreállította, majd a megyei múzeumi szervezet, a Néprajzi Múzeum munkatársainak (Csilléry Klára és Morvay Judit) segítségével berendezte. A berendezés a XIX. sz. végének lakásviszonyait tükrözi. A parádi népi műemlék épületbe kihelyezett gyűjtemény, mint állandó jellegű néprajzi kiállítás, első szakasza volt a megyei szabadtéri múzeum-terv megvalósításának, mely a megye legjelentősebb népi és ipari műemlékeit kívánja múzeumi célra igénybe venni és berendezni. Ez az szándék vezetett bennünket a Verpelét községben álló kovácsműhely épületének megmentésekor, melynek berendezését Bodgál Ferenc miskolci kutató közreműködésével megvásároltunk. Időszaki és vándorkiállítások elhelyezésére csak a Mátra Múzeum rendelkezik megfelelő termekkel, ezért ilyen típusú kiállításainkat leginkább ott mutattuk be, az év során szám szerint 17-et. Sikeres volt az egri múzeum Gárdonyi Géza emlékkiállítása, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum (Miklós Róbert kutató) segítségével rendeztünk meg. A dokumentációs jellegű anyagot először Egerben mutattuk be, majd a tél folyamán a megye számos községében vándoroltattuk. A kiállításnak ezt a helyileg rendezett és saját területünkön mozgatott formáját bevált módszernek tekintjük, melyet a jövőben más témák bemutatására is alkalmazni kívánunk. Amint fentebb elősorolt adatainkból kitűnik, kiállításaink látogatottsága általánosságban az országos színvonalnak megfelelő, de az egri vár és az ott elhelyezett kiállítások látogatóinak száma még ennél is magasabb volt. E látszólag kielégítő helyzetkép mögött azonban aggasztó tünetek húzódnak meg, így a helyi látogatók aránylag kis száma és az egri vár látogatottságának az előző évihez viszonyított mintegy 40 000 fős csökkenése. Szükségét éreztük tehát annak, hogy forgalmunk növelése, vagy legalábbis a meglévő színt megtartása érdekében propagandát fejtsünk ki, ezért egyrészt rádió-hirdetésekhez folyamodtunk, másrészt több ezer körlevelet küldtünk ki népművelési intézményekhez, iskolákhoz, üzemekhez és vállalatokhoz, melyben a figyelmet kiállításainkra hívtuk fel. A múzeumok új gazdája, a Megyei Tanács az írásos ismeretterjesztés anyagi feltételeit a szükségletekhez mérten biztosította, s ennek következtében megjelenhetett a múzeumi szervezet első évkönyve 29 nyomdai ív terjedelemben; egy, az újabb kutatások eredményeit is összefoglaló és népszerűsítő vezető az egri várról; egy képes leporelló a Mátra Múzeumról és egy sokszorosított vezető a parádi palóc házhoz. Társadalmi költségből jelent meg Az Egri Vár Híradójának egy száma és a megyei tanács költségvetéséből egy fekete-fehér dia-film, mely az egri múzeum népművészeti tárgyainak motívum kincsét teszi hozzáférhetővé azok számára, kik azt használni, alkalmazni akarják. 410