Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Dancza János: Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori és munkásmozgalomtörténeti anyagából

Az 1848. évi függetlenségi törekvések, a felelős magyar kormány és egyéb követelések teljesítése után az egri székesegyházban Magyar Ferenc méltatta az eseményeket és beszédét az Érseki Könyvnyomda 15 oldal terjedelemben jelentette meg. (Lt. sz. 63.749) Az eseményekkel kapcsolatban Tarkányi Béla az ismert pap író egy rövid verset írt, ami a füzetben jelent meg. Érdekes sorsról tanúskodnak Komay István honvédszázados okmányai, akit a 49. honvéd tartalék zászlóalj 2. századától 1849. július 22-én Kolozsváron ,, . . .miután a tiszti állomások bétöltvék ..." leszereltek és Egerbe visszatért. (Lt. sz. 63.383/2) Utána tizedesi rendfokozattal az I. Vilmos porosz király nevét viselő 34. kassai gyalogezredbe sorozták be, ahol kilenc évig katonáskodott és 1860. okt. 30-án kapta meg az Obsit-ot. (Lt. sz. 63.383/1) A több ütközetben résztvett honvédtiszt a magyar országos honvédsegélyezőegylet Fizetési ív-e szerint 1889. április hó elsejétől évi 264 frt. nyugdíjat kapott . . . mint — honvéd százados. (Lt. sz. 63.383/4) A családban tradíció maradt a demokratikus eszmék ápolása. Három unokája, Dr. Csépány László egri ügyvéd a Magyar Köztársaság Párt egri harcosa, Csépány Etel 1919-ben az Egri Dohánygyár egyik nőmozgalmi vezetője, amiért Zalaegerszegre internálják, öccse Csépány Árpád a Földosztó Bizottság munkatársa, aki a Tanácsköztársaság bukása után három szép versben emlékezik az első munkás —paraszt hatalomról. A szabadságharc bukása után bevezetett szigorú mozgáskorlátozást tükrözi, hogy még egyik megyéből a másikba való átmenéshez is Útlevél-re volt szükség. Egy ilyen magyar és németnyelvű, Egerben 1850. július 19-én kiállított IJtlevél-el utaztak Egerből a szabolcsmegyei Polgárra Szokolay Lajos és öccse György egri polgárok. (Lt. sz. 64.39) A Szokolay fivéreknek megvan a vándorló könyve is. (Lt. sz. 64.148 — 49) Ezenkívül még 4 db vándorló könyv van a múzeum birtokában. Megvan a neves egri kovácsmester nemzetség egyik tagjának Erdődy Istvánnak 1868-ban kelt segédlevele. (Lt. sz. 64.40) Igen érdekes az az Emlékirat (Lt. sz. 63.742), amelyet az 1860-ban újból összeülő, ill. megalakuló Megyei Bizottmány adott ki. A címlapon a következő szöveg olvasható: EMLÉKIRAT. BEVEZETÉSÜL Hevesvármegye 1849-ki Aug. 16-án megszakadt s 1860-iki december 12-én újra megkezdett ALKOTMÁNYOS JEGYZŐKÖNYVÉBE EGERBEN, Nyomtatott az Érsek-Lyceumi Könyvnyomdában. 1861. A 22 oldalas Emlékirat ismerteti a körülményeket, amelyek következtében a Bizottmány tevékenységét szüneteltetni kényszerült. Rövid áttekintést ad a szabadságharcról s az utána bekövetkezett eseményekről, a hazafiak üldözéséről, bebörtönözéséről és a kivégzésekről. Ismerteti a külföldre emigrált magyarok tevékenységét és az olasz szabadságharcban való részvételüket. Rámutat az alkotmányos élet szüneteltetésének az okaira, az elnyomó hatalom tevékenységére és az ellene folytatandó harc szükségességére. Mindezt olyan hangnemben tárja fel, amely nem rejti véka alá azt az izzó gyűlöletet, amelyet az Emlékirat szerzői az elnyomó osztrák hatalom ellen éreztek. Az akkori viszonyok ismeretében ma is csak a legnagyobb elismeréssel adózhatunk annak a bátor hangvételnek és kiállásnak, amelyet az Emlékirat szerzői tanúsítottak. Az alakuló Bizottmány jegyzőkönyvébe szánt Emlékiratot „Jegyzetté: Zalár József aljegyző". 397