Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Bakó Ferenc: Településnéprajzi tanulmány
áll rendelkezésünkre. 9 " Az 1755. évi 325 lélekszámmal szemben most 743 lakossal van dolgunk, a növekedés tehát 128 ( %. 97 Nemzetiség szerint: 100 család magyar, 26 német, 6 kétes; vallás szerint: 47 református, 85 katolikus. A katolikusok arányszáma tehát a reformátusokhoz viszonyítva az 1755. évi 26%-ról 64%-ra emelkedett. 98 A több mint kétszeresére növekedett népesség tulajdonában az igásökrök száma 175-ről 104-re csökkent, az igáslovak száma viszont 41-ről 105-reemelkedett. Nagy különbség van a tehenek létszámában: 158 helyett 280 darabot találunk. A juh és sertésállomány a lakosság számával arányosan növekedett. Vetésterületük ugyanakkor jelentősen kiterjed: 838 kisholdról 1532 holdra, de alig változik az őszi vetés aránya a tavaszihoz, mert míg 1755-ben 44% aránylik az 56%-hoz, addig 1764-ben a két terület 50—50%-kal egyenlő arányú. A szénatermés nagyobb, 281 kocsi mennyiségről 410 kocsira emelkedik, de a szőlőskertek területe alig változik. Új termény a dohány, ezt valószínűleg a német telepesek honosítják meg. Az új betelepülők beköltözése a földművelés javára változtatta meg a gazdálkodás szerkezetét: az 1755-ben összeszámolható 374 nagyállat mindössze 489-re szaporodik, a vetésterület viszont majdnem kétszeresére nő, tehát kisebbek a legelők is, amit —feltehetően —a tavaszi vetésű takarmánynövényekkel (zab) kívánnak ellensúlyozni. Ez az időszak országszerte, így helységünkben is gyökeres változásokat hoz a paraszti gazdálkodás viszonyaiban. A század elején szabad foglalással művelik a határt két nyomásban, 99 a földesúr majorsági gazdálkodása nincs megszervezve, 1732-ben még csak urasági rétekről beszélnek. 1 ' 10 1757-ben már évente feltör bizonyos földterületet az uradalom, de a földek kiszabása a lakótelkekhez csak 1764-ben kezdődik. 101 Eszterházy Károly püspök nagy kiadásokkal járó építkezései szükségessé tették az uradalom racionális gazdálkodását, ezért kezdték meg a robot és pénzjáradék növelése érdekében a telepítéseket is. A birtok bevételeit úgy igyekeztek fokozni, hogy egyrészt a paraszt szántóterületét növelték, Makiáron 1770-ben az úrbérrendezés során 2000 holddal; másrészt elkülönítették a majorsági földeket, melyek egy részét bérbeadták a jobbágyoknak. 102 Az 1828-as regnicolaris összeírás már Maklár teljesen kialakult lakosságának társadalmi és gazdasági adatait közli, melyek természetes továbbfejlődése a XX. század népességét és termelési viszonyait eredményezi. Ez alkalommal 254 adózót írtak össze, de ebből 54 extraneus, akinek szőlője van a makiári hegyen. így 200 családot alapulvéve, a lélekszámot kb. 1000-re tehetjük. Az összeírás sem a nemzetiséget, sem a vallást nem tünteti fel. 103 Az összeírt nagyállatok száma erősen csökken: 399-re, melyből 251 a ló, 58 az igásökör és 90 a tehén. Feltűnően kevés a juhok (160), és a sertések (27) száma annyira, hogy kételkednünk kell az egész állatállomány számának hitelességében is. A vetésterület nagyságát pozsonyi mérő kapacitásban fejezi ki, de megmondja, hogy Makiáron egy magyar hold másfél pozsonyi mérő vetéssel egyenlő. A 6084 pozsonyi mérő vetés tehát 1352 holdnak felel meg, melynek 96 EÁL. Érs. Lt. Cl. I. Fasc. VV. 1262-i. 97 Részadatai : 156 házaspár, 26 özvegy, 405 házasulatlan. 98 Az 1755. évi 12 nagycsaláddal szemben most is alig van több: 14, melyből 11 réf., 2 r. k. magyar és 1 német. 99 EÁL. Jobbágyösszeírások, 22. sz. 100 Ld.: Soós I., A jobbágyföld sorsa ... 98. I. 101 Ld.: uo. 101., 76. 1. юг 1770-ben a jobbágyok kezén lévő szántó 792., az urbárium kiadása után 2706 hold. A majorsági szántó 1788-ban 1154 hold. Ld.: Soós 1., uo. 118., 109., 115., 5. 1. 103 Az ide közel eső, 1799-ben készült uradalmi összeírás (EÁL. Érs. Lt. Liber 79/2.) 186 családjából magyar 152. 316
