Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár és az 1846-os iparműkiállítás

mintegy a bécsi polgáii ízlést is meghonosították. A gyárak szükségszerűen foglalkoztak ezzel a formai és díszítési megoldással, mert a külföldi behozatal során eladásra kerülő edények ilyen stílusán alakuló ízlés és igény kielégítése, a behozatallal szembeni verseny felvétele csakis így volt lehetséges. Több ilyen díszítésű tárgy maradt fenn az apátfalvi gyár termékei közül. A korai időszak gyári jegyei szerint azok a szóbanforgó kiállítás idejében készültek.

16 Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében ilyen festésű leveses tányérok is találhatók.

17 A miskolci és murányi edények díszítése és formája azonos a kísérőjegyzékben szereplő tányérokkal. Az előbbiek is a kék szalag mintával vannak díszítve. A zöld szegélyes leveses tányér díszítését a hazai eredetű edények között kereshetjük. Apátfalvi edényekből ilyen eddig nem került elő. Egyetlen zöld szegélyes díszítésű edény ismeretes,

18 hengeres formájú kanna. Formában megfelel az általánosan elterjedt empirenek. Díszítése mázalatti, felső részén körbefutó szélesebb és keskeny zöld csík. Ez a forma nem lehetett kedvelt, zöld színe miatt. Előfordulása Pápán csak azt bizonyítja, hogy az volt az egyedüli gyár, ahol állandó kísérletezést folytattak a díszítések és formák kialakítására. Ennek következtében számos egyedi jellegű mintát és formát hoztak ott létre. A további edények: a födeles leveses csésze és leveses tányér, kék apró virág díszítésű, amit morvaországi eredetűnek tekintünk. Külföldről behozott edények között gyakran előfordultak ilyenek. Hazai gyáraink is átvették a díszítésnek ezt a módját, amely lényegesen gazdagabb az előzőknél, mert nem egyszínű vonalas elrendezésű, hanem az egész edény felületét arányosan, elszórtan kitöltő apró kék virágokból áll. A szirmok között a piros és a levelekben a zöld színt is megtaláljuk. Ilyen formán nemcsak az elrendezés, hanem a minta is gazdagabb volt. Ez a díszítés általában csak az empire formákon ismeretes. A diszítményt a morvaországi gyárakban tanult és Apátfalvára került munkások — festők — is ismerték és így alkalmazták az edényeken, már az első években. A gyár a reformkor közepén alakult, mégis átveszi, ha rövid időre is, a korábbi alapítású gyárak formáit és díszítő motívumait. A keménycserép edények a porcelánnal nem versenyezhettek, de hatásuk utánzására törekedtek annak érdekében, hogy a kevésbé tehetősek igényét és ízlésbeli elképzelését kielégíthessék. A jegyzékben szereplő gyümölcs-tányérok és virágcserép díszítésére semmiféle utalást nem találtunk. Azok milyenségére csak következtetni tudunk más gyárak hasonló termékeiből. Véleményünk szerint a fenti minták valamelyikével lehettek díszítve. Az egri Dobó István Múzeum kerámia gyűjteményében ebből a korból négy tárgy található. Ezek közül a kiállítással csak egy hozható kapcsolatba. Azonban a gyári jegyek, a díszítés és a forma azt bizonyítják, hogy már a kiállítás évében is nem16 Az apátfalvai keménycserépgyár legkorábbi jegye: „APÁTFALVÁN" 6,5 m/m magasságú antikva betűkből. Eddig teljesen ismeretlen jegy. Egri Dobó István Múzeum tltsz. 56.32 tintatartó. „APÁTFALVA" 5 m/m magasságú antikva betűkből. Csányi közli a „A magyar kerámia és porcelán története és jegyei" с munkájában 88. o., 661. jegy. Több tárgy ismeretes ilyen jeggyel. „APÁTFALVA" 2 m/m magasságú antikva betűkből. Eddig teljesen ismeretlen jegy. Egri Dobó István Múzeum tltsz. 63. 4. 1 komacsésze (leveses tál) fedő nélkül. 17 Iparművészeti Múzeum kerámia Gyűjteménye, mélytányér, Miskolc, tltsz. 21.866, mélytányér, Murány, tltsz. 53.2668. 18 Kanna, empire, hengeres formájú Keresztes Istvánné budapesti magángyűjteményében. 277