Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.

boltozat maradványa alatt. Az északi ágyúterem keleti végének feltárása és a szint süllyesztése néhány érdekes leletet eredményezett. Az ágyúterem boltozata nem ért el egészen a bástya keleti faláig, hanem az előtt 1.5 m-re — egy szűk „folyosó" mögött — véget ért. E szűk „folyosó" déli végében néhány nagyobb faragott követ találtunk, köztük egy keresztosztós gótikus ablak körtetagos szárkövét is. E helyen — valamivel mélyebb szinten — egy csont íjászgyűrű (valószínűleg török), egy csákány és egy véső került elő, amelyek a bástya más részein talált szerszámokkal együtt (szekerce) a vár életének emlékei (30. kép).

18 Az ágyúterem nyugat felé összeszűkülő részében néhány „bilincset" is találtunk (31. kép).

19 Az ágyúteremnek a reneszánsz ajtó küszöbszintje alá mélyített kutatóárkaiban néhány szép, feltehetően egy „lovagalakos kályhához" tartozó zöldmázas (32—33. kép) és többszínmázas kályhacsempetöredékek kerültek elő (34. kép).

20 Ebben az árokban találtunk három 15 — 16 cm átmérőjű kő ágyúgolyót is. Ez az anyag merőben más, mint a felső rétegben találtak, ami a kutatóárok metszetében mutatkozó rétegekkel együtt arra mutat, hogy azok korábban kerültek a földbe, mint a bástyaudvaron feltárt leletek, kőanyag. A Tömlöcbástya északi ágyútermének boltozata valószínűleg nem együtt épült e bástyarésszel. Erre utal a boltozat és a bástya keleti fala közötti szűk „folyosó", az északi fal belső síkján, emeleti magasságban mutatkozó gerendanyílások (35. kép), a keleti fal belső síkján, középen látható, nagyméretű gerendanyílás (mestergerenda), a boltozatot délről tartó falnak a középkori falhoz kötés nélküli hozzáépítése, valamint az északi falban a boltozat vallanak másodlagosan és csak helyenként bevésett fészkei. (Valószínűleg ez okozta részben a boltozat pusztulását (35—36. kép) és az északi faltól való elválását.) A XVI. század második felében készült boltozat építésekor figyelembe kellett venni a bástya keleti falában két szinten elhelyezkedő lőréseket, amelyek közül a felsőket elzárta volna a boltozat, annak a keleti falig való építése esetén. Ennek elkerülése végett iktathatták be a szűk „folyosót" a boltozat és a keleti fal közé. Az északi ágyúterembe a bejárat a bástyaudvar felől volt. Valószínűleg a nyugati ágyúteremmel közös falban mutatkozó nagy „törés" helye is átjáró volt egykor (37. kép). karcsú, liliomszerű levelekben „ülő" egy-egy igazgyöngy Méretei: h. 29,5 mm, fogl. átm. 11,6 mm, gyöngyök átm. 6,3 — 7,7 — 6,6 mm, lelt. sz. : V. 61.1.1.) A függő készítésének kora feltehetően a XVII. század első fele. Megtalálója Benedek Lajos ásatási munkás (megh. 1962.). 18 Csákány, vasból, egyik végén laposra kovácsolt éllel, közepén nyéllyukkal, másik végén egyenletesen vékonyodó heggyel. Méretei: h. 36,3 cm, é. sz. 10 cm, ly. á. 2,7 — 3,5 cm, lelt. sz.: V. 64. 6. 1. Véső, vasból, keskeny, hosszúra kovácsolva, egyik végén éllel, másik végén megvastagodó, kiszélesedő fejjel. Méretei: h. 22 cm, é. sz. 2,4 cm, lelt. sz. : V. 64. 6. 2. Szekerce, vasból, erősen kiszélesedő éllel, vékony nyakkal, ovális nyéllyukkal. Méretei: h. 20 cm, é. sz. 13 cm. A szekercét is az északi ágyúteremben találtuk, csak valamivel nyugatabbra a csákánynál. A szerszámok készítésénekidejét a XVI —XVII. század fordulója táján kereshetjük. Hasonló darabok kerültek elő a füleki és a csorbakői várból. (Kalmár János: A füleki (Filakovo) vár XV — XVII. századi emlékei. Régészeti füzetek. Ser: II—4. sz. 14 — 15. és XX., XXIV. t.) íjászgyűrű, rózsaszínű csontból, egyik oldalán ívesen kiszélesedik, kívülről finoman csiszolt, belülről jól látszanak a reszelő nyomai. Méretei: átm. 2,2 cm, Lelt. sz.: V. 64. 6. 3. 19 „Bilincs", vasból, kovácsolt, csavart szárral, egyik végén csuklóra erősíthető karikával, másik végén az egykor falhoz, fához kapcsolódó kengyellel. Méretei: h. 64 cm, cs. á. 7,7 cm, lelt. sz. :V. 64. 5. 1. Bilincs, vasból. Méretei: h. 62,5 cm, cs. á. 7,5 — 8 cm, lelt. sz. : V. 64. 5. 3. „Bilincs", vasból. Méretei: h. 68 cm, cs. á. 7,5, lelt. sz.: V. 64. 5. 2. A „bilincsek" készítésének idejét is a XVI —XVII. század fordulója táján kereshetjük. 20 A képen látható griffes és kúszóleveles zöldmázas kályhacsempetöredékek az északi ágyúterem XVI. századi szintje alatti rétegből kerültek elő a többszínmázas párkánytöredékkel együtt (34. kép). Ez a terület a Tömlöcbástya északi részének felépítése előtt a váron kívül esett, csakúgy mint az északi falszoros, amelynek nyugati — a Tömlöcbástyához közel eső — végében hasonló darabokat találtunk. 15* 227